Helyszíni szemle
február 27, 2010
Miután a Megrendelő kertépíttetés céljából megkeres bennünket, időpontot egyeztetünk és kertépítő kollégánk felkeresi őt a helyszíni szemle végett. Ekkor szemrevételezi a kert alapvető adottságait: a terepviszonyokat, a talajminőséget, a kert égtájak szerinti fekvését, a meglévő épített elemeket, az eredeti növényanyagot, stb. Ezt követően egyeztet a Megrendelővel, amikor is egy célirányos beszélgetés során számba veszi a Tulajdonos elképzeléseit, igényeit a megvalósítani kívánt kerttel kapcsolatban. Végül felméri a területet vízszintes és magassági értelemben.
A helyszíni szemle ingyenes, kivéve, ha konkrét tanácsadásra kérnek fel minket.
A helyszíni szemle folyamata:
Terepviszonyok felmérése:
A terület lejtése, esetleges rézsűkkel, vagy meglévő támfalakkal való szabdaltsága alapvetően meghatározza és behatárolja a későbbiekben megtervezésre kerülő kert jellegét. Ez alapján dől el, hogy enyhe, viszonylag egyenletes lejtésű, vagy teraszos kialakítású lesz-e a kert.
Talajminőség vizsgálata:
A területen található eredeti földréteg szakszerű felmérése döntő fontosságú a későbbi kertépítés szempontjából. A budapesti kertek egy részében jó minőségű barna erdőtalaj található, ami az esetek túlnyomó többségében nem képez elégséges vastagságú termőréteget, ezért ezt odaszállított termőfölddel pótolni kell. A legtöbb helyen azonban agyagos, sekély termőrétegű, kifejezetten rossz minőségű talajt szoktunk találni; ha építkezés után keressük fel a területet, gyakran törmelékes, sittes felületet találunk. Nem ritka, hogy a korábban keletkezett építési törmeléket a kert területén halmozzák fel, elegyengetik, majd néhány centiméter vastag, rossz agyagos földdel megszórják. Ezen okok miatt a helyszíni szemle során általában próbaásást végzünk, azért, hogy a talajminőséget tisztán lássuk.
Égtáj meghatározás:
A kert égtáj szerinti fekvése nagyon fontos, főképp a kertbe ültetett növényanyag kiválasztása szempontjából. A Nap napi pályája, a napjárás meghatározza a kert fényviszonyait. Az eredeti fényviszonyokat erősen befolyásolhatják egyes épített elemek, főként az épület, mely méreténél fogva egyes kertrészeket kitakarhat, így mikro-fényviszonyokat teremthet.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a déli fekvés a legideálisabb a növényeknek, nem ritka, hogy egyes mediterrán növények még termést is érlelnek (pl. füge, gránátalma). A délnyugati, nyugati fekvés ideális, a legtöbb hazánkban is honos növény jól érzi magát itt. Az északi és keleti fekvés már sok esetben nem ideális; a fény és a napsütéses órák száma kevesebb, ide a dísznövények közül már körültekintően és szakszerűen kell válogatni. Fagyérzékeny növények ültetését ilyen helyen kerülni kell. A területet szemléző kollégánk ezeket a viszonyokat felméri és feljegyzi.
Meglévő épített elemek számbavétele:
Ezek az elemek a kert architektúrái sok szempontból fontosak és meghatározóak. Az előző „égtáj” pontban már említettem, hogy a fényviszonyokat jelentősen befolyásolhatják. Ezek az épített elemek – mint maga az épület, vagy azok a már meglévő architektúrák, burkolatok, teraszok, járdák, lépcsők, támfalak, térelválasztók (pl. lugas, pergola), sziklakert, kerti tó – melyek megmaradnak és a készülő kertterv koncepciójának szerves részét képezik, már puszta jelenlétükkel is meghatározzák az építendő kert tagoltságát, szabdaltságát, a kerti funkciók (pl. nyílt gyepes pihenőtér, tűzrakó stb…) elhelyezhetőségét. Ezen okok miatt a szemrevételezés során, a Megrendelővel egyeztetve el kell dönteni, hogy mely épített elemek maradnak meg, melyek nem.
Meglévő növényanyag felmérése:
A területen található esetlegesen meglévő növényanyag számbavétele, állapotfelmérése talán az egyik legfontosabb feladatunk. Ilyenkor kollégánk megállapítja, hogy mely fák és cserjék, örökzöldek, évelők, egynyáriak egészségesek és melyek betegek. Általában arra törekszünk, hogy az egészséges növények, melyek nem zavarják a létesítendő kert koncepcióját és funkcióit, minél nagyobb számban megmaradjanak. A mérlegelés során természetesen maximálisan figyelembe vesszük a Megrendelő kívánságait.
Közművek számbavétele:
A területen meglévő és felszín alatt futó közművek és azok helyének pontos ismerete elengedhetetlen. A föld alatt futó ismeretlen vezetékek a földmunkák során sérülhetnek, ez egyrészt bosszúságot okoz, mert helyre kell őket állítani, számos esetben azonban életveszélyesek is lehetnek (pl. elektromos vezeték). Ezért a meglévő közművekről a Megrendelővel minden esetben részletesen egyeztetünk, ha van, akkor közműtérképet is kérünk tőle. Minden, akár szóbeli információ is fontos lehet.
Sajnos sok esetben előfordult már, hogy az adott felszín alatti vezeték helye ismert volt ugyan, de a mélységre vonatkozó szabvány előírásokat nem tartották be. A kapunyitó automata, a kerti világítás elektromos vezetéke, vagy a már meglévő régi öntözőrendszer KPE vízcsöve a felszín alatt mindössze néhány centiméterre futott, az elektromos kábel még védőcsőben sem volt. Ezért a helyszíni bejárást végző kolléga, ha lehetséges, próbaásással ellenőrzi ezen közművek helyét.
Könnyebb a helyzet a felszínen látható közműveknél. Ezek számbavétele szintén elengedhetetlen a későbbi kivitelezés szempontjából. A kerti csapok, vagy egyéb vizes kiállások az öntözőrendszer tervezésénél és kivitelezésénél nagyon fontosak. A vízvételi hely az öntözőrendszer kiindulási pontját határozza meg. Ha nem épül öntözőrendszer, akkor is fontos, hogy honnan lehet vizet venni, mert a kertépítés folyamatában a betonozásnál, ill. az elkészült kert növényanyagának öntözése végett alapvető.
A felszínen lévő elektromos áram vételi pontok, elektromos dobozok, villanyórák, konnektorok felderítése is szükségszerű. A kertépítés kivitelezési folyamataiban használt gépek jó része elektromos meghajtású, ezért ezekhez áram kell. Az öntözőrendszer automatikája és mágnesszelepei szintén árammal működnek. A fentiek miatt kollégánk a közművek helyét a lehető legpontosabban feltárja és feljegyzi.
A kert megközelíthetőségének vizsgálata:
A megközelíthetőség kérdése a kertépítés munkafolyamatainál fontos. A területre történő anyagszállítás (föld, sóder, szikla, stb.), és a területről történő sittszállítás (rossz föld, törmelék, stb.) optimális megtervezése elengedhetetlen. Ezek miatt kollégánk felméri, hogy a kert területe merről és hogyan közelíthető meg, ill. a kertbe hogyan szállítható az anyag. Ha már meglévő kerítés van, kérdés, hogy van-e nagykapu, mely gépkocsi beállását lehetővé teszi, milyen széles, mekkora teherautó fér be rajta. Fontos megnézni, hogy van-e kocsibeálló burkolat, és ha van, egy teherautó súlyát elbírja-e megsüllyedés nélkül. Ha nincs nagykapu, van-e kiskapu, ill. az milyen széles.
A kerten belüli anyagmozgatás is nagyon fontos. Meg kell állapítani, hogy a teherautóval szállított anyagot milyen messze lehet leborítani a konkrét felhasználás helyétől. A fennmaradó távolságon az anyagot kézi erővel kell talicskázni, akár 100 méteren át, rézsűkön, lépcsőkön keresztül, ami nagyon megterhelő. Ezért az anyag mozgatását különös körültekintéssel kell megtervezni, ami kollégánktól nagyon precíz felmérést követel.
Egyeztetés a Megrendelővel:
A Megrendelővel történő egyeztetés alapvetően meghatározza a későbbiekben megvalósuló kert képét. Igényei, ötletei egyértelmű irányvonalat adnak a kert koncepciójának, a tervezés folyamatának, ezáltal a kivitelezésnek is. Táj- és kertépítész kollégánk szakmai tapasztalatával, gyakorlati szemléletével és rutinjával támogatást nyújt, ugyanakkor kontrollt jelent a Megrendelő vágyainak, elképzeléseinek. A cél az, hogy a leendő kertTulajdonos elgondolásai a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljanak, amennyire azt az ésszerűség és a műszaki korlátok engedik. Az egyeztetés folyamán a Megrendelő és kollégánk folyamatosan kölcsönhatásban van, ötletek, érvek és ellenérvek ütköznek egymással, eközben folyamatosan érik és csiszolódik az a végeredmény, amely a kerttervben, végül a megvalósult kertben realizálódik. Azt szeretjük, ha a kertet a Tulajdonos maga találja ki, ehhez kollégánk tippeket adva biztosítja a szakmai, műszaki és tapasztalati hátteret.
Konkrétan vázolva a folyamatot, az egyeztetés a következőképpen néz ki:
Az első találkozás után viszonylag kötetlen beszélgetés következik, melyből kollégánk tájékozódik a Megrendelőről és családjáról; hányan vannak, milyen korosztályba tartoznak, vannak-e gyerekek, ha igen, hányan, van-e kutya. A család felépítése általában meghatározza a kertépítési koncepciót.
Ha a Tulajdonosok fiatalok gyerekkel, vagy tervezik a gyereket, akkor a kert a szorosan vett műszaki létesítmények mellett – mint pl. a lépcsők , támfalak, rézsűk, burkolatok stb., melyek korosztálytól és családtól függetlenül mindenképpen kellenek –, általában egy oldottabb kompozíció lesz, nagyobb vízszintes, egybefüggő gyepes játszófelülettel, esetleg homokozóval, gyermek-játszószerekkel, vidám, színes növényszigetekkel. Ilyen helyen lépcső és támfal helyett gyakran kérnek enyhe lejtésű rézsűket, azért, hogy a későbbi sérülésveszélyt minimalizálják.
Ha a Tulajdonosok idősebbek, nagyobb gyerekekkel, vagy már egyedül vannak, ötleteikben inkább a kényelmi kerti funkciók dominálnak (ülőpad, pihenő, lugas, szalonnasütő, grillező). Az idősebb korosztálynál gyakori ötlet a konyhakert.
A mindent felülíró domináns tényező a kutya. A kutya és a szép díszkert nehezen férnek össze. Azért, hogy mégis összeférjenek, ahhoz komoly kertépítészeti szakmai ismeret és tapasztalat, valamint kompromisszumok egész sora szükséges. Érdemes a kutyának egy külön kertfunkciót szánni, ami általában kutyafuttató, kennel.
A Megrendelő részéről az egyeztetés során, a kert műszaki létesítményeivel kapcsolatban kevesebb szokott lenni az ötlet, ilyenkor kertépítő kollégánk dominál. A Tulajdonosoknak a kerti funkciók minőségével, elhelyezkedésével, a növényanyaggal és a kert művészi kompozíciójával kapcsolatban vannak általában jó meglátásai. A Megrendelő és kollégánk először megbeszéli, hogy milyen funkciók kellenek; burkolatok, lépcsők, támfalak, sziklakert, kerti tó, növénysziget. Ha ezek letisztázásra kerültek, egyetértésre kell jutni a helykiosztásban. Itt a kertépítőnek komoly szerepe van, mivel ismeri a szabványos méreteket, előírásokat, minek mekkora hely kell, hová lehet azokat elhelyezni. Például, a gyermek-játszószereknek Uniós előírásokban meghatározott helyigénye van, megfelelő védőtávolságokat kell nekik biztosítani. A tűzrakóhelyet úgy kell elhelyezni, hogy figyelembe vesszük az uralkodó szélirányt. Kellemetlen lenne, ha már enyhe légmozgás is az épületre, teraszra vagy egyéb gyakran használt kertrészre fújná a füstöt.
Ha a funkciók helye is tisztázódott, kollégánk aktív részvételével, a következő sarkalatos kérdés a növényanyag. A Megrendelőnek ebben a fontos kérdésben általában konkrét elképzelései vannak, növényszíneket preferál, néha konkrét növényfajtákat is. A kertépítő szakember felelőssége itt is nagy, hiszen a Tulajdonos igényeit konkrét szakmai szempontokkal kell összevetni. Fontos figyelembe venni, hogy milyen növény milyen környezeti feltételeket igényel (talaj, víz, napfény). A növényanyag erősen meghatározza a kert jellegét, ennek összhangban kell lennie az épülettel, az épített kertelemekkel, sőt a kert közelebbi, távolabbi környezetével is. Ha kis gyermek, vagy kutya van a háznál, nem szabad mérgező növényrésszel (levél, termés), illetve tüskével, tövissel rendelkező növényt betervezni.
A legutolsó szokott lenni az automata öntözőrendszer kérdése. Az öntözőrendszert mindig ajánljuk, mert víztakarékos, precízen, egyenletesen öntöz, és a kertTulajdonosnak időt spórol meg, szabadságot ad. Nem kell slaggal (locsolótömlővel) öntözni, bármikor elutazhat, az automata rendszer ezalatt is folyamatosan működik.
Ha a Megrendelő és a kollégánk mindent megbeszélt, felvesszük a szükséges adatokat: telefon, email cím, stb., hogy a továbbiakban is kapcsolatban maradjunk és átküldhessük árajánlatunkat. Ezek után hozzákezdhetünk a kert tényleges felméréséhez.
A kert felmérése:
Miután a Megrendelővel egyeztettünk, nekilátunk a terület vízszintes és magassági felméréséhez. A kolléga szabadkézi vázlatot készít a kertről. Az alaprajzon szerepelnek a kert határvonalai – ha kerítés már van akkor a kettő egybeesik -, az épület, terasz, burkolatok, rézsűk, támfalak, lépcsők, sziklakert, kerti tó stb. kontúrjai, a meglévő fák, cserjék, virágágyak, valamint a vízvételi hely. A kész szabadkézi alaprajz majdnem úgy néz ki, mint egy méretarány nélküli vázlatterv.
Ezután egyszerű mérőszalaggal lemérjük a kert határának méreteit, majd egy pontot kiindulási és viszonyítási pontnak véve, szintén mérőszalaggal minden jellemző pontot bemérünk. Minden pont helyét két, mérőszalaggal bemért koordinátája határozza meg. Ellenőrzésképpen, például az épület oldalainak hosszát is lemérhetjük. A szintkülönbségeket sima mérőszalaggal, függőlegesen mérjük. Ez nem teljesen pontos, de a kertépítészeti munkák döntő többségénél elegendő.
Nagyon kevés esetben, ha szükséges, geodéziai méréseket végzünk, szintezőműszer segítségével. A kert felmérése során a vízvételi helyet (vízóraakna, kerti csap) mindig bemérjük, mert ez a későbbiekben az automata öntözőrendszer kiindulási pontja lesz.
Az öntözőrendszer vízvételi adatainak mérése:
A korábbiakban már említettem, hogy a Megrendelők többsége kéri az automata öntözőrendszert a már említett előnyei miatt (víztakarékosság, precízió). Ezért a kert felmérése során a vízvételi helyet vízszintes értelemben bemérjük, ez lesz a létesítendő öntözőrendszer kiinduló pontja. Ez általában a vízóra aknában lévő leágazás, vagy egy kerti csap.
Ahhoz, hogy egy automata öntözőrendszer megfelelően működjön, adott vízmennyiségnek és víznyomásnak kell rendelkezésre állnia. Vállalkozásunk rendelkezik a legmodernebb nyomás-karakterisztika mérővel, melynek segítségével a statikus víznyomást és a dinamikus nyomást tudjuk mérni, az adott vízmennyiség függvényében. A mérőeszközt kollégánk a vízvételi helyre csatlakoztatja, majd a vizet maximálisan megnyitva a műszeren lévő nyomásmérő órán leolvassa a szükséges adatokat, majd ezeket egy vízhozam diagramon rögzíti. Ezek az adatok szükségesek az öntözőrendszer tervezéséhez.
Vázlatterv készítés
február 27, 2010
A vázlatterv készítése nem kifejezetten a Megrendelő kérésére történik. Ez a tervtípus a kertépítőnek fontos, hiszen precíz árajánlatot csak ennek segítségével tud adni. A kert felmérése során készített vázlatos, szabadkézi alaprajzot méretarányhelyesen, általában 1:100-as méretarányban, nagy területű kert esetén 1:200-as léptékben felszerkesztjük, így egy teljesen méretarányos helyszínrajzot kapunk, amin a meglévő általunk felmért dolgok szerepelnek (határvonal, épület, burkolatok, stb.)
Erre az alaprajzra szerkesztjük fel szintén méretarányhelyesen a Megrendelővel egyeztetett funkciókat, és a megvalósítani kívánt kert egészét, a létesítendő burkolatokat, teraszt, járdákat, kerti utakat, támfalakat, rézsűket, lépcsőket, sziklakertet, kerti tavat, növényanyagot, fákat, cserjéket, egynyári és évelőszigeteket. A vázlattervről tudunk mennyiségi adatokat levenni, hosszakat, területeket mérni, mely adatok az árajánlatadáshoz szükségesek. A vázlatterv alapján, kellő kertépítészeti tervezői és gyakorlati tapasztalattal a kert kivitelezése is lehetséges. Szintén a vázlattervet használjuk az öntözőrendszer tervének az elkészítéséhez.
Komplett kiviteli terv készítése
február 27, 2010
Komplett kiviteli tervdokumentációt a Megrendelő kérésére készítünk. Ezt okl. táj- és kertépítész tervezőmérnök kollégánk készíti el, aki több mint 10 éves tervezői tapasztalattal rendelkezik. Míg a vázlatterv készítése ingyenes, hiszen erre az árazás miatt nekünk is szükségünk van, a komplett kiviteli tervdokumentáció egy különálló projekt pénzbe kerül, a Megrendelő számára készül, számára is érthető (pl. látványterv). A kertépítésben jártas bármely szakemberrel levezettetheti a Tulajdonos a kert kivitelezését a dokumentáció tervei alapján, akár tőlünk független csapat is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a kiviteli terveket velünk készíttették el, a kivitelezést is ránk bízták. A komplett kiviteli tervdokumentáció részei:
Alaprajz a meglévő állapotról: ezt helyszínrajznak is nevezik, nagyon hasonló a vázlatterv alaprajzához, de ez sokkal pontosabb, részletesebb, a maximális hibahatár 10-20 cm eltérés. Méretaránya M=1:100 v. M=1:200. Tartalmazza a telekhatárt, a fennálló terepviszonyokat, rézsűket, a kert meglévő épített elemeit (épület, burkolatok, kerti utak, járdák, teraszok, lépcsők, támfalak, stb.), a meglévő növényanyagot, fákat, cserjéket, egyéb növényszigeteket, vízvételi helyet.
Fakivágási terv: a meglévő növényanyagot öleli fel, külön jellel jelzi a bizonyos okokból kivágásra ítélt növényeket. A kivágásnak több oka is lehet, általában a beteg, súlyosan károsodott, már meg nem menthető fákat, cserjéket érinti. Sajnos néha előfordul, hogy egészséges növényt kell kivágni, mert rossz helyen van, a létesítendő kert koncepciójába nem illeszthető be. Vannak olyan fakivágási tervek, ahol minden egyes kivágandó növényt külön számmal jelölnek, és a terv mellett táblázatban felsorolják őket, magyar és latin növénynévvel megnevezve, feltüntetve a kivágás okát.
Tereprendezési terv: Míg az alaprajz a meglévő terepviszonyokat tünteti fel, addig a tereprendezési terv a tervezett, kivitelezésre kerülő terepfelszínt mutatja, méretaránya az alaprajzhoz hasonlóan M=1:100 vagy 1:200. Két fajtája terjedt el. Az első fajta a szintvonalas tereprendezési terv, mely úgy mutatja a megvalósításra kerülő domborzatot, mint egy turista térkép, a szintvonalak 10 cm-es magassági ugrással követik egymást. A másik fajta a kottált projekciós tereprendezési terv, mely a domborzatot rajzolt idomokkal szemlélteti, melyek magassági értékekkel vannak ellátva.
Mivel a tereprendezési terv az alaprajz alapján készül, ezáltal vízszintes értelemben méretarányhelyes, így a mért vízszintes adatokat a magassági adatokkal kiszorozva megkaphatjuk a földmű idomok térfogatát. A kertépítész tervezők földtömegszámítást szoktak végezni, ami azt jelenti, hogy kiszámítják a meglévő eredeti terep és a tervezett terep földtömeg-különbségét, így meg tudják állapítani, hogy a tervezett terep kialakításához, földet kell elvinni a területről, vagy termőföldet kell odaszállítani. Az ideális tereprendezési terv földtömegegyensúlyra törekszik.
Kitűzési terv: a kitűzési terv, a megvalósítandó kert markáns, jellemző pontjainak vízszintes és magassági koordinátáit adja meg. Vízszintes értelemben a terület egy, vagy több jellemző vonalát, például a meglévő kerítések vonalát, vagy a lakóház falainak vonalát a terv kinevezi geodéziai alapvonalnak, a vonal egyik vége a kiinduló pont, amelyhez viszonyítunk. A kert meghatározó, markáns pontjait egy ilyen alapvonalra merőlegesen levetítjük. A geodéziai alapvonal kiinduló pontja és a meghatározandó kerti pontról az alapvonalra bocsátott merőleges, alapvonallal való találkozási pontja meghatározza a markáns kerti pont vízszintes koordinátáit. Az alapvonal kiinduló pontjának és a merőleges, alapvonallal való találkozási pontjának távolsága az egyik, míg a merőleges alapvonallal való találkozási pontja és maga a markáns pont távolsága a másik vízszintes koordinátát adja meg. Ebben a szellemben, a kertben bármely pont pontos helye megadható, a terv ezeket a koordinátákat adja meg.
A kitűzési terv koordinátái lehetővé teszik, hogy kitűző karókkal megjelöljük, kitűzzük a fontos pontokat a kert kivitelezése során. Kitűzhetünk így rézsűket (köröm és koronavonal), burkolatok széleit, sarokpontjait, kerti építmények jellemző pontjait, növényültetések helyét.
A magassági értelemben vett kitűzés történhet szintezőműszerrel, vagy kevésbé pontos, mérőszalagos módszerrel. Itt is ki kell választani egy viszonyítási alappontot, melyhez a többi pont magasságát mérjük. Földművek, támfalak, lépcsők tetejét és jellemző pontjait lehet így függőlegesen meghatározni.
Kertépítészeti kiviteli terv: A kertépítészeti kiviteli terv alapját szintén az alaprajz adja, méretaránya M=1:100, nagyobb kertnél M=1:200. Ez a tervtípus a legátfogóbb és legkomplexebb képet nyújtja a megvalósítandó kertről, építésvezető kollégánk a kert kivitelezése során zömében ebből a tervből dolgozik. Ugyanakkor a Megrendelő számára is ez a terv az egyik legérthetőbb, teljesen képbe kerül megvalósítandó kertjével kapcsolatban. A kertépítészeti terv igyekszik mindent ábrázolni, a telekhatárokat, kerítést, épületet, épített elemeket, burkolatokat, teraszokat, kerti utakat, járdákat; ugyanakkor jelöli a kialakítandó terep lényeges pontjait, a megmaradó és az ültetésre kerülő növényanyagot. Az egyes témakörök egyedi tervei, mint például a tereprendezési terv, természetesen sokkal részletesebben fejti ki az adott témát, a kiviteli terv egy összegző terv, melyről minden a kivitelezés folyamán sorra kerülő munkafolyamat lekövethető.
Burkolati és kőkonszignációs terv: Ez a tervtípus a burkolatokkal foglalkozik részletesen, alapja szintén az alaprajz, melyen a teraszokat, járdákat, kerti utakat, kocsibeállókat és egyéb burkolt felületeket jeleníti meg teljes részletességgel. Szerepelnek rajta a burkolati méretek, utak hossza, szélessége, a kanyarodó utak fordulási sugarai – ezek az adatok az út kivitelezésénél fontosak, melyeket rendszerint a korábban említett kitűzési terv is tartalmaz – a burkolatokat keretező kerti szegélyek.
A terv kőkonszignációs része a burkolóelemek konkrét rakásrendjét jelzi, mely lehet például sima, tégla, parkettakötés, halszálka minta, stb. Ezt a tervtípust elsősorban a kivitelezést irányító építésvezető és a konkrét burkolatrakást végző burkoló szakember használja.
Növénykiültetési terv: Ennek a tervtípusnak az alapja a kertépítészeti kiviteli terv, mely tartalmazza az összes már meglévő, és beültetésre szánt növényt. Az összes betervezett új növény sorszámot kap, az azonos fajták ugyanazt a számot kapják. A számozás alapján a terven szereplő összes ültetendő növény könnyen beazonosítható, a tervhez szorosan kapcsolódó növénylista segítségével.
Növénylista: Ez a lista tulajdonképpen egy táblázat, melynek első oszlopa a növénykiültetési tervben szereplő sorszámokat tartalmazza 1-től felfelé. A második oszlopban a sorszámokhoz tartozó növényfajták latin nevei szerepelnek, míg a harmadik oszlop a darabszámokat jelöli, azaz megadja, hogy egy adott növényfajtából (sorszámból) hány darab található a növénykiültetési terven. A növénylista fa, cserje, örökzöld, évelő illetve egynyári felosztásban szokta csoportosítani a növényeket, tehát a növénykiültetési terven a sorszámok nem az egymás melletti növényegyedek szerint nőnek, hanem előbb a fákat számozza végig, majd a cserjéket, örökzöldeket és így tovább. A korábbiakból látszik, hogy a növénykiültetési terv és a növénylista szorosan összefügg és együtt használható.
Részletrajzok: Részletrajz készül minden olyan esetben, amikor a korábban említett tervekről nem olvasható le a konkrét feladat. Mivel az előbb említett tervrajzok méretaránya M=1:100 vagy M=1:200, ezért egyes nagyon kis részletek ezekről a tervekről nem vehetők le. A részletrajzok méretaránya M=1:10, M=1:20, esetleg M=1:50, így ezekről már egész kis részletek is leolvashatók. Részletrajzok szoktak készülni például a burkolatok alapozási metszeteiről, lépcsőépítésről, asztalosmunkákról. Például egy kert pavilon illesztési, kapcsolódási rajzai is ilyenek.
Látványterv: A látványterv szinte kizárólag a Megrendelőnek készül. Ez a távlati, három dimenziós, színes rajz olyan, mintha egy fényképet mutatnánk a Tulajdonosnak a már elkészült kertről. Ha a kertépítészeti kiviteli terv átbeszélése után még maradt a Megrendelőben homályos, bizonytalan pont az elkészítendő kerttel kapcsolatban, a 3D-s rajz bizonyára eloszlatja azt. A madártávlatból készülő 3D-s, színes látványtervet mi szabadkézzel rajzoljuk, ugyanúgy, mint a korábbiakban említett tervek mindegyikét. Bár az Autocad számítógépes tervezőprogram évről évre fejlettebb, mi azt csak nagyon ritkán használjuk, mert minősége még mindig elmarad a kézi rajzhoz képest.
Automata öntözőrendszer tervezése
február 27, 2010
Az automata öntözőrendszer terve akár lehetne a kert komplett kiviteli tervdokumentációjának a része is. Sok esetben ez így is van, de ha a Megrendelő nem kér külön tervdokumentációt a kertre, öntözőrendszer kivitelezést viszont igen, ezt a tervet magunk miatt is el kell készítenünk, hiszen a kivitelezés csak így lehetséges. Az öntözőrendszer terv alapja a vázlatterv, vagy a kertépítészeti kiviteli terv, mely a kert meglévő állapotának méretarányhelyes M=1:100-as vagy M=1:200-as alaprajza. A tervezéshez szükséges alapadatok – a korábbiakban már említett, és a kert felmérésével közel egyidőben végzett – az öntözőrendszer vízvételi adatainak mérése során feljegyzett nyomás- vízhozam értékek. Ezeket az adatokat öntözőrendszer tervező kollégánk vízhozam diagramon rögzíti. Ez a diagram megadja, hogy a rendszer működéséhez szükséges nyomáson mekkora vízmennyiség áll rendelkezésünkre.
Kollégánk a méretarányhelyes rajzra felrajzolja a szórófejeket úgy, hogy minden terület megfelelően be legyen öntözve. Mivel a házi kertekben leggyakrabban használt spray, rotoros, ill. MP rotator szórófejek, ill. fúvókák vízfelhasználási értékeit a gyártó megadja, és a rendelkezésünkre álló maximális vízmennyiséget már tudjuk, így kiszámítható, hogy hány szórófej tud egyidőben működni. Azaz egy úgynevezett „körre” hány szórófejet tehetünk. A helyzetet bonyolítja, hogy egy körre csak azonos rendszerű szórófejeket lehet tenni, tehát csak sprayt vagy csak rotorost stb., különben nem lesz egyenletes a szórás, ezáltal a beöntözés. A kertekben sövényöntözésre gyakran használt csöpögtető cső egy teljesen külön rendszer, ezért ez egy külön kört jelent.
Ha kiszámoltuk a körök számát, az öntözőcső fektetést megtervezhetjük és berajzolhatjuk tervünkbe. A különféle idomok száma, amikkel például a szórófejeket az öntözőcsőre kötjük, vagy amikkel a gerincvezetéket (öntözőcsövet) elágaztatjuk, vagy befordítjuk az eddig megrajzoltak alapján adja magát. Tehát adottak a béklyók, fejbekötő pipák, LPE fejbekötő csövek hossza, T és L idomok száma. Mivel tudjuk a körök számát, ez megadja a mágnesszelepek számát is, melyek minden kört külön nyitnak, zárnak. A rendelkezésre álló vízmennyiség miatt egyszerre csak egy kör tud öntözni, így a mágnesszelep egymás után nyitja, majd zárja a köröket, így végül a teljes kert beöntözésre kerül. A mágnesszelepeket néhány idommal a vízvételi helyre kell rákötni, tehát a tervező innen indítja a rendszert.
A mágnesszelepeket 12 V-os feszültséggel működteti az öntözőcomputer. Ez az automata vezérlő szintén árammal működik, így ha mód van rá, beltéri vezérlőt tervezünk be, melyet garázsba vagy fészerbe telepítünk, áramforrás, lehetőleg konnektor mellé. Az automatát össze kell kötni a mágnesszelepekkel. Ha a vízvételi hely és az automata egymástól távolabb esik, a 12 V-os elektromos kábelt lehetőleg az öntözőcső mellett kell a föld alatt a vezérlőtől a mágnesszelepekig juttatni. Minél optimálisabban tervezzük az öntözőcső és a bekötő elektromos vezeték föld alatti útját, annál kevesebb árkot kell majd kiásni a kivitelezés során. Ha a vízvételi hely mellett áramforrás is van, vagy nincs olyan beltér, ahová az automatát tervezhetjük kültéri öntözőcomputert tervezünk be a mágnesszelepek közelébe, így az elektromos bekötés könnyebb, mert kicsi a távolság. Ha az eddig leírtak megtervezésre kerültek, egy komplett működő öntözőrendszert hoztunk létre a rajzon.
Ezután következhet a kiegészítők betervezése, mint például az esőérzékelő, melyet a vezérlő computerbe kötünk, és a szabad ég alá szerelünk fel. Ha esik az eső, az érzékelő észleli a vizet és letiltja az öntözést. Az önműködő ürítőszelepeket minden kör legmélyebb pontjára tervezzük az öntözőcsőre, ez minden öntözés után vízteleníti a rendszert, így az öntözési szezon végén nem kell azt kompresszorral kifúvatni, nem marad a csövekben annyi víz, hogy szétfagyhasson a rendszer, így ez költségkímélő megoldás. A szelepakna védi a mágnesszelepeket a föld alatt. Az aknaméret adja magát a tervező számára, hiszen a körök, ezáltal a mágnesszelepek száma adott. Minden esetben betervezünk a vízvételi hely és a mágnesszelepek közé egy központi szűrőt, mely védi a rendszert, főleg a vízben lévő homokszemcséktől. Végezetül, ha nagyon lejtős a kert, a lejtő alsóbb részein lévő szórófejekbe visszacsapó szelepeket teszünk, hogy az öntözés végeztével a csőben maradó víz ne zubogjon kifelé az alsó fejekben.
Árajánlat készítése
február 27, 2010
A helyszíni szemle, a Megrendelővel való egyeztetés után, a megbeszéltek értelmében tételes árajánlatot készítünk. Az építőiparban megszokott, ott előírt szabványos árajánlatot írunk Excel táblázatban. Az összes munkafolyamatot részletesen leírjuk, a valós kivitelezés sorrendjében, sorszámozva. A leírt munkafolyamat mellé, a munkavégzés nagyságát a megfelelő mértékegységgel feltüntetjük. A munkafolyamatok során felmerülő költségeket anyag és díjtétel lebontásban külön oszlopokban tüntetjük fel az egyes tételek mellett. Az anyagköltség a munkavégzés során felhasznált anyagok, és azok helyszínre szállításának árát tartalmazza, míg a díjtétel a munkafolyamat megvalósításának az értéke. Az árajánlat végén összesített anyag és díjtétel szerepel, végül a kettő összege a munka teljes végösszege.
Az árajánlatot normál esetben igyekszünk 3 napon belül elküldeni emailben vagy faxon, ha egyik sincs, személyesen visszük el. Munkacsúcs esetén ez az időintervallum kitolódhat, ebben az esetben a Megrendelőt erről telefonon tájékoztatjuk.
Telefon: 06-20-337-4717
E-mail: budapestkert@gmail.com
Fakivágás, bozótirtás
február 25, 2010
Fakivágás, tuskóirtás:
A kertépítés kivitelezési folyamatának első lépése a fakivágás. Ki kell választani, és el kell távolítani azokat a fákat, melyek betegek, vagy olyan súlyosan károsodtak (pl. villámcsapás, szélvihar stb. hatására), hogy megmentésükre már nincs lehetőség. Sajnos el kell távolítani azokat az egészséges egyedeket is, melyek helye nem összeegyeztethető a megvalósítandó kert koncepciójával, például egy kialakítandó terasz, vagy egyéb burkolat területére esnek.
A fakivágás és az ehhez tartozó gallyazás és feldarabolás veszélyes munka, ezért ezeket tapasztalt szakembereink végzik, akik a fa fajtáját és méretét figyelembe véve választják meg a vágás technológiáját. Kis méret esetén a fát egyben döntjük le, és ezután daraboljuk, míg nagyobb fák esetén a törzset felülről lefelé haladva legallyazzuk, majd a törzset több részletben, több vágással döntjük le. A kivágott anyagot szortírozva rakjuk halomba, a vastag rönköket, ágakat különválasztjuk a gallyaktól.
Ezt követően a talajban maradt tuskót körbeássuk, olyan mélységig, hogy az összes vastagabb gyökér elérhető és átvágható legyen, majd a tuskót kidöntve kifordítjuk a földből, és ha szükséges, feldaraboljuk. A fakivágást motoros láncfűrésszel végezzük, kiegészítve kézi fűrésszel, esetenként baltával, fejszével. A kitermelt faanyagot – amennyiben a Megrendelő nem tart rá igény tűzifaként – elszállítjuk sittlerakóba konténerben vagy teherautóval.
Cserje és bozótirtás:
A cserje és bozótirtás folyamán szintén azokat a beteg, elvadult cserjéket szedjük ki, melyek menthetetlenek, és nem illenek bele a kertépítési koncepcióba. Ehhez a munkafolyamathoz láncfűrészt, nagyteljesítményű ipari sövényvágó, bozótirtó benzinmotoros gépet, esetenként irtótárcsával felszerelt fűkaszagépet használunk; kiegészítőként kézi ágvágót és metszőollót. A kitermelt növényi hulladékot elszállítjuk sittlerakóba, konténerrel vagy teherautóval, vagy ha lehetséges, a helyszínen eltüzeljük.
Cserje és bozótirtás
február 25, 2010
A cserje és bozótirtás folyamán szintén azokat a beteg, elvadult cserjéket szedjük ki, melyek menthetetlenek, és nem illenek bele a kertépítési koncepcióba. Ehhez a munkafolyamathoz láncfűrészt, nagyteljesítményű ipari sövényvágó, bozótirtó benzinmotoros gépet, esetenként irtótárcsával felszerelt fűkaszagépet használunk; kiegészítőként kézi ágvágót és metszőollót. A kitermelt növényi hulladékot elszállítjuk sittlerakóba, konténerrel vagy teherautóval, vagy ha lehetséges, a helyszínen eltüzeljük.
Földmunkák
február 25, 2010
Tereptisztítás:
Ahhoz, hogy a konkrét kertépítészeti kivitelezés a tereprendezéssel elkezdődhessen, a földfelszínt teljesen csupasszá kell tenni, meg kell tisztítani a gyomoktól, esetleges rossz gyepfelületektől. Ily módon a talajfelszín szabaddá válik és a tereprendezés során dolgozni lehet vele.
A tereptisztítás során először fűnyíróval rövidre nyírjuk az érintett területet, majd a talaj keménységétől függően, vagy benzinmotoros kaszával, damillal és irtótárcsával nyessük le a talajfelszínt, vagy kézi erővel, megélezett lapátokkal hántjuk le azt.
Talajnyesés
Az utóbbi években kezd elterjedni az a benzinmotoros, lengőkéses gyepfelszedő gép, mely a beállítástól függően, maximum 2-3 cm vastagságban nyesi le a talajfelszínt. Nagyobb kiterjedésű kertek tereptisztításánál mi is ilyen gépet használunk.
A felhalmozódó nyesedéket vagy töltőanyagként használjuk a tereprendezés során, vagy konténerrel sittlerakóba szállítjuk.
Ha a területünkön rossz minőségű föld található, akkor talajnyesést alkalmazunk, azaz letermeljük a rossz talaj, minimum felső 20 cm-ét. Ezt a későbbiekben jó minőségű termőfölddel pótoljuk. A lenyesett, rossz földet felhasználhatjuk a későbbi tereprendezés során mint töltőföldet; ha nincs rá szükség, konténerben sittlerakóba szállítjuk. Általában lenyitható oldalú 4, 5, 6, 8, 10 vagy 12 m3-es konténert használunk. A talajnyesést kis területen, kézi erővel, nagy területen kis homlokrakodó géppel végezzük.
Durva tereprendezés
A durva tereprendezés során nagyjából kialakítjuk a kert jellemző terepviszonyait, terepalakulatait, vízszintes felületeket, rézsűket, dombokat stb. A durva tereprendezés során kialakuló terepszintek 10-20 cm-rel alacsonyabbak, mint a későbbiekben a finom tereprendezés során kialakított végleges terepszintek, melyeket jó minőségű termőföld terítésével fogunk elérni.
A durva terep kialakításához, ha lehetséges, a kertben eleve meglévő földmennyiséget használjuk fel. Ha a kerttervezés során tereprendezési terv készült, akkor a tervező valószínűleg törekedett a földtömeg-egyensúlyra. Ha ez nincs, akkor az esetek döntő többségében földhiány van, azaz a megvalósítandó terep kialakításához földet kell a területre szállítani. Mivel a durva terep nem a végleges terepszint, ezért elég, ha gyengébb minőségű töltőföldet hozunk a területre, melyet 4, 8, 12 vagy 24 m3-es tehergépkocsi szállít.
Ha a kertben túl sok a föld, azaz földtöbblet van, akkor azt ki kell termelni, és el kell szállítani sittlerakóba. Ez konténerrel, vagy tehergépkocsival történhet, a gazdaságosságtól függően.
A durva terep kialakításánál az alapvető és előírt lejtésviszonyokat már ki kell alakítani, a terepen lefolyó esővíz nem folyhat rá az épületre, és az egész kert vízelfolyatását logikusan és a vonatkozó szabályoknak megfelelően kell megvalósítani.
A durva terep kialakítását kis terület esetén kézi erővel, nagy kert esetén gépi erővel, homlokrakodóval, valamint kiegészítő kézi erővel végezzük.
Földterítés
A földterítés a kertépítés egyik legfontosabb folyamata. Itt dől el ugyanis, hogy a növények milyen minőségű földbe kerülnek, mennyire fogják magukat jól érezni, mennyire lesznek egészségesek és hosszú életűek. A „földpiacon” sokféle fajtájú és minőségű földet árulnak; sajnos az elmúlt évek során megtapasztaltuk, hogy ezeknek csak töredéke használható igazán a kertépítésben.
Humuszban gazdag, agyagos alapú feketeföld: alapállapotban a nagy humusz és agyagtartalom miatt könnyen összeáll, ha víz éri, még hatványozottabban rögös lesz; a rögös földet pedig nem lehet jól eldolgozni, nem lehet belőle finom terepet lehúzni. Megoldás lehet, hogy darált állapotban rendeljük meg a termőföldet, ebben az esetben gépek darálják le a rögöket, és az egész olyan finom lesz, mint a homok. Így már elvileg jól el lehetne dolgozni, tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy ha a terítés előtt, közben, vagy akár utána víz éri, jön egy nagy eső, a termőföld újra összeáll és használhatatlan lesz. Ráadásul, ha utána napos idő jön, hirtelen megszárad, olyan kemény lesz, mint a beton; még a rotációs kapa is alig bírja fellazítani. Ezt a földet csak úgy lehet használni, hogy a ledarálás után komposztot kevertetünk bele; ez lazítja a szerkezetét, nehezebben áll össze. Ezt a földtípust – bár a piacon elég gyakori –, a korábbiakban említett problémák miatt nem szeretjük használni.
Humuszos, nem agyagos alapú feketeföld: ez tulajdonképpen a legjobb minőségű erdei talaj, mely tápanyagdús, ugyanakkor laza szerkezetű, könnyű vele dolgozni. Bár néha – főleg nedves időben – ez is kicsit rögös, viszont ha kiszárad, ezek szinte maguktól szétesnek, vagy lapáttal könnyen szétverhetőek. Nekünk ez a földtípus vált be a legjobban, ezzel szeretünk dolgozni.
Barnaföld: más néven barna erdőtalaj, mellyel szintén jól lehet dolgozni, de humusz- és tápanyagtartalma csekélyebb, ezért barna a színe. Ezt a földtípust is szívesen használjuk.
Könnyített talajkeverék: ehhez a fekete- vagy barnaföldet zeolittal vagy liaporral keverjük. Ezek egyrészt könnyebb fajsúlyúak mint a föld, sőt, még lazítják is azt. Ezt a földkeveréket elsősorban tetőkerteknél használjuk, ahol fontos, hogy az minél könnyebb legyen, ezáltal a födémet és az épület szerkezetét ne nagyon terhelje le.
A földterítésnél használt anyagot 4, 8, 12, vagy 24 m3-es tehergépkocsival szállítjuk a területre. Ha kis kertről van szó, akkor embereink kézi erővel betalicskázzák a termőföldet; nagy kert esetén homlokrakodó gép hordja be, elszórja az érintett területekre, kanállal viszonylag simára húzza, ill. munkásaink lapáttal és gereblyével besegítenek.
Finom tereprendezés
A finomtereprendezés során a durvaterepre behordott termőföldből kialakítjuk a végleges szinteket. Érdemes néhány centimétert ráhagyni, mert a frissen töltött talaj tömörödni fog. A kialakult földfelszínt érdemes gereblyével, lehúzófával lesimítani, a lejtéseket nagyjából kialakítani. A végleges kialakítás még fölösleges, mert a kertépítés később következő munkafolyamatai során néhányszor úgyis össze lesz járva.
Kerítések
február 25, 2010
A tereprendezés után, abban az esetben, ha az adott kert még nincs bekerítve, kerítéssel kell lehatárolni azt. Manapság a kertépítészetben sokféle kerítésforma alkalmazható. Az alábbiakban ezeket taglaljuk.
Drótfonatos kerítés: ez a legelterjedtebb kerítésforma. Egymástól általában 2,5-3 m távolságban kerítésoszlopokat rakunk le, betontuskóba. Az oszlopok lehetnek fém zártszelvények vagy idomvasak, faoszlopok, akár betonoszlopok is, melyekre fém vezérdrótot speciális feszítőelemekkel kifeszítve, ráhúzzuk a drótfonatot, majd kötöződróttal véglegesen rögzítjük. A drótfonat lehet horganyzott, vagy műanyag bevonatú fonott háló. A drótfonatos kerítésrendszer megvalósítható simán, vagy akár lábazatos formában is. A sima kiviteli forma közkedvelt kerítése a teniszpályáknak vagy egyéb sportpályáknak, valamint iparterületeknek is.
Ponthegesztett hálós kerítésrendszerek: Manapság igen kedvelt, előregyártott professzionális kerítésforma. A ponthegesztett kerítésháló és a speciális oszlopok horganyzottak vagy műanyag-bevonatosak. Az oszlopokat 2-3 méterenként betonalapba állítjuk, majd a kerítéshálót amennyire tudjuk, kézzel kifeszítjük, és a speciális rögzítőelemekkel a kerítésoszlopokra erősítjük. Ennél a rendszernél tehát nem vezérdrótot feszítünk, hanem magát a kerítésmezőt. A végső feszességet a ponthegesztett kerítésháló célszerszámmal való feszítésével érjük el. Ez a kerítésrendszer egyaránt közkedvelt magánkerítéseknél, iparterületeken, sportpályákon, játszótereken, közparkokban.
Táblás kerítésrendszerek: a táblás kerítésrendszerek szintén előregyártott elemekből építhető, speciális rendszerek. A spéci oszlopokat adott távolságban betontuskóba állítjuk. Az oszloptávolságot a kertítéstábla szélessége határozza meg. A függőleges oszlopokra rögzítőelemekkel felrakjuk a táblákat. Ennél a rendszernél feszítés természetesen nem szükséges. Alkalmazható magánkerteknél, iparterületen, sportpályán, játszótéren, közparkokban.
Lécmezős, vegyes szerkezetű kerítések: igényes, egyedi, viszonylag drága kerítésforma. Főleg családi házaknál alkalmazott kerthatároló. Beton sávalapra általában zsalukőből lábazat és tartóoszlop (pillér) készül, melyet valamilyen kőelem díszítéssel látnak el. Az oszlopok között néha szögvas keretre hegesztett függőleges lapos acél mező, gyakrabban két vízszintes idomvas, vagy zártszelvény hevederre függőlegesen csavarozott fa kerítés lécekből álló kerítésmező határol. Ennek a kerítésrendszernek a kivitelezése már inkább építészeti, mint kertépítészeti feladat.
Fa kerítésrendszerek:
Táblás fa kerítésrendszerek: a földbe betonozható fa gerendákra fémfülekkel, tömör vagy áttört fa kerítéstáblák csavarozhatók. Ezt a megoldást viszonylag ritkán kérik, pedig költségkímélő, gyorsan szerelhető változat, melynek tömör táblás fajtája azonnal teljes vizuális lehatárolást biztosít, szél és hangfogónak is kitűnően alkalmazható.
Alacsony, fa léckerítésrendszerek, vadászkerítések: ezeket a kerítésrendszereket viszonylag ritkán használják a kert körbekerítésére, inkább a kerten belüli, belső térelválasztóként elterjedtek, például kutyák elkerítésére.
Kerítéskapuk: Az előzőekben említett összes kerítésrendszerhez kaphatók a piacon stílusban és formavilágban igazodó, személy (kiskapu) és gépkocsibeálló nagykapuk.
Burkolatok
február 25, 2010
Teraszok: Teraszok alatt az épülethez csatlakozó, vagy az épülettől függetlenül elhelyezkedő, burkolt, közösségi tartózkodásra, tevékenységre szánt funkcionális felületet értjük. Burkolata rendszerint szilárd:
Elemes térburkolat: döngölt sóderalapra, fektetőhomokba rakjuk, homok besöpréssel.
Kültéri fagyálló csempeburkolat: szilárd betonalapra ragasztjuk csemperagasztóval, majd kifugázzuk.
Terméskő lapburkolat: a télálló terméskő lapokat szilárd betonalapra ragasztjuk cementhabarccsal, majd a hézagokat híg cementhabarccsal kiöntjük.
Facsempe, lécburkolat: a fa járólapokat, ill. járódeszkákat zúzottkő alapba ágyazott párnafa gerendákra csavarozással rögzítjük.
A teraszok burkolásánál, mint minden más burkolatnál is, figyelni kell arra, hogy a víz – általában esővíz – ne állhasson meg rajta, ezért a felületét egyik irányba lejteni kell, minimum 1%-os lejtéssel. Az épülethez csatlakozó terasz esetén, az épülettől el kell lejtetni a vizet. Általános szabály, hogy az épületre víz nem folyhat.
Járdák: Járdán közvetlenül az épület mellett haladó, azt körbefutó szolgálati járdát értjük. Burkolata lehet:
Simára lehúzott betonfelület: 5-10 cm vastag döngölt sóderalapra rakjuk, kb. 10 cm vastagságban, tömörítve és simára húzva. Ez a legkevésbé igényes megoldás.
- Elemes térburkolat
- Kültéri fagyálló csempeburkolat
- Télálló terméskő lapburkolat
Ezek megépítése ugyanúgy történik, mint ahogy azt a teraszoknál már említettük. Itt is figyelni kell, hogy a járda minimum 1%-kal ellejtsen az épülettől.
Kerti utak: A kerti utak adják funkcionálisan a kert gerincét. Anyaguk, felépítésük sokféle lehet:
Térkő burkolatú kerti út: 10 cm vastag döngölt sóderalapra, 2-3 cm vastag 2x rostált fektetőhomokba rakjuk a térkövet, majd oldalról megtámasztjuk, hogy a burkolat vízszintes irányban nem mozduljon el. A megtámasztás módja egyenes járda esetén lehet kiemelt, vagy szintbe süllyesztett beton kerti szegély, kanyargós út esetén sima betonmegtámasztás. Legvégül a térkő burkolatot homokkal kell besöpörni.
Télálló terméskő lapburkolat: ritkán kérik, mert bár nagyon dekoratív, igen költséges is. Sóderágyra betonalapot készítünk, erre ragasztjuk a kőlapokat cementhabarccsal, és híg habarccsal hézagoljuk.
Kavics, kőzúzalék burkolat: régi kertekben, parkokban, kastélykertekben kedvelt burkolat volt. Ma viszonylag ritkán építjük. Az út kontúrját kerti széllyel határoljuk, melyet betonba rakunk. A szegélyek közti talajrészt kiegyenlítjük és döngöljük. Erre kerülhet: gyöngykavics, murva, vagy bazaltzúzalék.
Kerti tipegők: A tipegők speciális kerti utak, melyek nem folytonosak, hanem lépéstávolságonként, azaz 60 cm-es középponti távolsággal töltik be funkciójukat.
Fajtáik:
- Előregyártott térkő járólap, mely lehet négyzet, kör, vagy babszem formájú, sima beton felületű, kavicsolt, színezett, stb.
- Télálló terméskő lap
- Impregnált, fakorong burkolat: ritka és drága.
A kerti tipegőket simán a termett talajba ássuk, vagy fektetőhomokba rakjuk.
A kerti utaknál is figyelni kell a lejtésviszonyokra, mert nem állhat meg a rajtuk a víz, ezért az egyik irányba minimum 1%-os lejtést kell adni a felületnek.
Kocsibeállók:
Kocsibeállón a Megrendelő gépkocsija számára létesített burkolatot értjük, mely az autó elhelyezését, vagy a garázsba való eljutását szolgálja. Általánosságban igaz, hogy a kocsibeállónál felhasznált burkolóanyagok masszívabbak, az alapozásuk is komolyabb, mint a gyalogos forgalomra szánt burkolatoké. A lejtéseket itt is úgy kell megadni, hogy a víz ne állhasson meg a burkolaton. Több változatát is építjük:
Térburkolatú kocsibeálló: legalább 15 cm vastag döngölt sóderalapra, 2-3 cm 2x rostált fektetőhomokba rakjuk a burkolókövet, amely minimum 8 cm vastag. Beton kerti szegéllyel, vagy betonmegtámasztással rögzítjük, majd homokkal besöpörjük.
Gyephézagos kocsibeálló: alapozása megegyezik az előzőjével. Megépítése után a hézagokat földdel töltjük meg, tömörítjük, majd fűmaggal beszórjuk.
Terméskő burkolatú kocsibeálló: fagyálló terméskőlapokból épül. A 10-15 cm vastag döngölt sóderágyra betonalapot készítünk, a kőlapokat erre ragasztjuk cementhabarccsal, majd híg habarccsal hézagoljuk.
Kavicsos, zúzottköves kocsibeálló: a kocsibeálló kontúrját betonba rakott szegélyelemekkel alakítjuk ki, majd a lehatárolt talajt elrendezzük és tömörítjük. Ennek felületét szórjuk be gyöngykaviccsal, murvával, vagy bazaltzúzalékkal.
Speciális burkolatok: ilyen speciális burkolat a gumitégla. Ezt az 50×50 cm-es gumilapot játszószerek alá szoktuk rakni, hogy rugalmas felületet biztosítva megakadályozza a baleseteket. A burkolat kontúrját fa gerendával szegélyezzük, melyet betonba rakunk. A keretbe homokágyazatba a gumilapokat szintbe rakjuk.
