Automata öntözőrendszerek
Az automata öntözőrendszerek kivitelezése, mint ahogy azt már az öntözőrendszer tervezés részben is leírtuk, minden esetben terv alapján történik. Az öntözőrendszer építésénél többféle márkát használunk, mivel az elmúlt évek kivitelezési tapasztalatai rámutattak, hogy mely gyártók milyen alkatrészekben erősek. „Öszvér” rendszereket építünk, így az elérhető legjobb minőséget tudjuk produkálni.
Az öntözéstechnika kivitelezési lépései a következők:
Földmunka, árokásás az öntözőrendszer föld alatt futó öntözővíz csöveinek, illetve a mágnesszelepeket bekötő elektromos vezetékek részére. Ilyenkor ássuk ki a mágnesszelepek dobozának a helyét is.
Összeszereljük az úgynevezett „osztót”, mely sorrendben a következőkből áll: főelzáró golyóscsap, központi hálós szűrő, Dura jellegű elosztó szerelvények (T, L és keresztidom), ürítő golyóscsap, majd idomokkal bekötve az összes mágnesszelep.
Ezután a kerti csapra, vagy a vízóra aknában lévő bejövő vezetékre tokos idommal csatlakozva, 10 báros bekötő csővel (gerincvezeték) becsatlakozunk az osztóba a főcsap oldalán egy köztes idommal. A mágnesszelepek külső menetes végére, belső menetes egyenes csatlakozóval kapcsolódunk.
Az egyenes csatlakozó tokos végére rácsatlakoztatjuk a csővezetékeinket. Magánkertekben általában ¾ , vagy 1”-os vezetékeket, illetve rendszert használunk. A csővezetékekbe éles kanyar esetén tokos L idomot iktatunk, elágazásnál tokos T idomot használunk. Így lefektetjük a teljes öntözőrendszer csővezetékét.
Felszerelvényezzük a csővezetéket. Felszereljük a béklyókat, a szórófejek és az automata ürítőszelepek részére, a csövek végét belsőmenetes egyenes csatlakozókkal zárjuk le, szintén a szórófejek részére.
Ezután a béklyók helyén megfúrjuk a csővezetéket, majd a béklyókba teflonszalaggal tömített külső menetes SB flexibilis szórófej bekötő könyököket csavarunk, a csövek végén lévő belsőmenetes egyenes csatlakozókba is. A csövek legmélyebb pontjaira lefelé felszerelt béklyókba pedig becsavarjuk az automata ürítőszelepeket.
Ezt követően a szórófejekbe felteflonozott bekötő könyököket csavarva, flexibilis fejbekötő csővel összekötjük a csővezetéken lévő könyökökkel a fejeket. A szórófejek lehetnek rotoros, vagy spray rendszerűek, attól függően, hogy egy körbeforgó vízsugárral öntöz a fej (rotoros), vagy egy kör, vagy körcikk teljes területét permetezi egyidőben (spray).
Ebben a fázisban kötjük be a csepegtető kört és a mikroöntöző zónát. A csepegtető zóna mindig külön kört alkot, ezért egy külön mágnesszelepre kötjük a csepegető csövet. A mágnesszelepből kiinduló csővezetékre belsőmenetes egyenes csatlakozó kerül, ebbe külsőmenetes csatlakozóidomot csavarunk és a ½ vagy 3/16 colos csepegtető csövet erről indítva, végigvezetjük a csöpögtető öntözést igénylő cserjék, sövények töveinél. Mivel a csepegtető cső a talaj felszínén fut, ezt érdemes a földhöz rögzíteni, hogy ne mozduljon el. Ez történhet saját készítésű drótkampóval, vagy gyári leszúrótüskével (csőrögzítő tüske).
A mikroöntöző zónát elsősorban sziklakertek, évelő vagy egynyári virágágyak öntözésénél alkalmazzuk. Ez a zóna nem igényel külön kört, a spray fejeket tartalmazó zónára szoktuk kötni. A spray zóna vízcsövére béklyót teszünk, a csövet megfúrjuk és teflonozott Orbit bekötőelemmel, melyet a béklyóba csavarunk, leágazunk. Az Orbit bekötőelemről ¼ colos mikrocsővel haladunk tovább az öntözési helyre. A mikrocsővel egy tüskés kiemelőbe csatlakozunk, mely a földbe szúrva a mikro spray szórófejet tartja. A mikroöntöző spray zónáról történő béklyós leágazását célszerű az öntözési helyhez, például sziklakerthez minél közelebb megejteni, ugyanis az ¼ colos cső szintén a föld alatt halad, és nagyobb távon közel sem olyan strapabíró, mint a 3/4 , vagy 1 colos csővezeték.
Ezt követően a rendszer összes szórófejébe becsavarjuk a tervezett fúvókákat. A rotoros szórófejeknél ez általában gyárilag be van építve, a spray fejekbe fix, vagy állítható szórásképű spray vagy MP rotátor fúvókákat tehetünk. Bizonyos esetekben a Megrendelő az automata öntözőrendszer ellenére néha slaggal akar öntözni. Ilyen esetben vízkonnektort alkalmazunk, melyet a vízvételi helyet az osztóval összekötő csőszakaszról ágaztatunk le.
Ezek után a már szerkezetkész rendszert vezérlővel kell felszerelni. A vezérlő lehet beltéri, ebben az esetben a computert az épületben, garázsban, fészerben lévő áramforrás mellé szereljük fel. Ha erre nincs mód, akkor kültéri vezérlőt alkalmazunk. Ha az automata közelében van konnektor, az a legideálisabb; ha viszont nincs, a vezérlőnek akkor is 220 V kell, melynek megoldása villanyszerelési feladat.
Az automatából 12 V-os többeres riasztókábellel kell a mágnesszelepekhez jutni. A vezeték szükséges ereinek számát a körök, azaz a mágnesszelepek száma határozza meg. Az erek száma egyenlő a körök száma, plusz minimálisan 2-vel, de ha még több fölösleges ér marad, az még jobb, ha a Megrendelő esetleg a későbbiekben tovább akarja fejleszteni, bővíteni a rendszert. A vezeték ereit megblankolva bekötjük a vezérlőbe, a másik végén, a mágnesszelepeknél szintén blankolunk és az ereket csatlakoztatjuk a mágnesszelepekben lévő egyik vezetékhez, vízmentes kábel csatlakozókkal. A mágnesszelepekből kilépő másik kábelt egybekötjük az összes szelepnél, majd így egyben összekötjük a vezérlőről jövő kábel egyik fennmaradó erével. Ez lesz az úgynevezett COM kábel, melynek segítségével a vezérlő az összes mágnesszelepet akár egyszerre is tudja vezérelni.
Ezután bekötjük a vezérlőbe az esőérzékelőt, amelyet a szabadban kell elhelyezni. Ha esik az eső, az érzékelő vizet érzékel, ezért letiltja a vezérlő öntözési programját és ezzel zárolja a mágnesszelepeket egészen addig, amíg az érzékelő felülete a jó idő miatt ki nem szárad, ekkor folytatódhat az öntözési program. Az esőérzékelő elhelyezésénél két dologra kell figyelni: egyrészt olyan helyre kerüljön, ahol biztos éri a csapadék, tehát pl. nem egy fa ága alá, ugyanakkor olyan magasra tegyük, hogy az öntözőrendszerünk szórófejei által kijuttatott víz ne érhesse.
Ha a kert területe lejtős, akkor az alacsonyabban lévő szórófejekbe visszacsapó szelepeket kell tenni, különben az öntözési program leállása után az adott kör csövében maradt víz ezeken a fejeken keresztül akar majd folyamatosan leürülni.
Legvégül a vezérlő computerbe be kell programozni az aktuális dátumot, időt, az öntözés időpontjának kezdetét és időtartamát. Tapasztalataink alapján napi két öntözést szoktunk programozni, az egyik este 22 órakor, a másik reggel 6 órakor szokott kezdeni. A rotoros zónák 4-5 percig mennek, a spray zónák 7-8 percig, a csöpögtető zóna pedig 30-40 percig működik.
Ha felállt a rendszer, elindítjuk az öntözést, és nyomáspróbát tartunk. Ilyenkor egyik kollégánk végignézi a teljes öntözőt, az összeszereléseket, hogy nem szivárog-e valahol. Ha igen, akkor kijavítja a hibát, emellett a szórófejeket és a fúvókákat véglegesen beállítja. Ha az automata rendszer hibátlannak bizonyult, visszatemetjük az árkokat, tömörítjük a földet, és elrendezzük a terepet.