A kis közöknél egymáshoz közelálló színeket alkalmazunk, de különbözőségüknek mégis erősen észrevehetőnek kell lennie. A nagyobb közökkel előállított kombinációknál a színkörön mutatkozó nagyobb távolság fokozza a harmóniahatást, az együttes tetszetősségét, de a legnagyobb hatást illetően különbözőek a nézetek. Egyesek szerint a kiegészítő színek jelentik a legteljesebb harmóniát (Goethe), mások kétféle, más-más színnel előállított kombinációban látják a legtökéletesebben megvalósulni a színösszhangot, olyan színekkel, amelyek távol fekszenek mind a kiinduló színtől, mind annak kiegészítő színétől (Wundt). Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kiegészítő színek használatánál az egyidejű kontraszt jelensége befolyásolja az együttesben szereplő egyes színeket. A harmóniákat illetően az egyes korszakokban és egyes népeknél nagy eltéréseket tapasztalhatunk.  Egy-egy szín hatása környezetében nagymértékben függ attól, hogy milyen méretű felületen, és más színes felületekhez képest milyen arányban jelenik meg. Vizsgálatok arra a megállapításra vezettek, hogy eredetileg nem összhangzó két szín együttesének hatása kedvezőbben alakul, ha az egyik színt keskenyebb sávban alkalmazzuk, mint a másikat, vagy a két színes sáv közé egy megfelelően kiválasztott harmadik színből keskeny csíkot helyezünk. Ezekre az eljárásokra kerti virágkiültetéseknél is sor kerülhet, amikor választósávnak leginkább fehér virágú, vagy szürke lombú növényfajtákat használunk fel, a jó együttes színhatás érdekében.

A színharmóniák Ostwald szerint többféleképpen jöhetnek létre. Köztük azonban minden esetben törvényszerűség állapítható meg a színtestben elfoglalt helyzetüket illetően, azaz a színkúp egyes vonalain egymástól egyenlő távol vannak, pl. a körvonal 1/3-1/4 osztáspontjain. Egy-egy rombusz alakú metszetsíknak a tengelyen elvágott egyik fele, azaz a háromszög, a színtestből az azonos tónusú színeket tartalmazza. A színtestet vízszintes síkokkal, azaz a tengelyre merőlegesen metszve kör alakú metszeteket kapunk (kisebbet, vagy nagyobbat). Ezen körök mindegyikén azok a színek találhatók meg, amelyekben a különféle tarka színekhez azonos mértékben keveredett fehér, vagy fekete; ezek az ún. azonos értékű színek.

A háromszögön, azaz az azonos tónusú színek közül a ferde oldalakkal húzott párhuzamosok mentén kereshetünk harmóniákat, vagy a függőleges sorokban állók közül, amelyek egyforma mennyiségű tarka színt foglalnak magukban, különböző fehér, illetve fekete tartalommal.

A harmóniák másik csoportja az, amelyben különböző tarka színek szerepelnek. Ezek közül csak azokkal tudunk harmonikus összeállítást elérni, amelyek azonos mennyiségű fehéret, vagy feketét tartalmaznak (Valeur), tehát a szóba jöhetőeket csak egy-egy kisebb, vagy nagyobb kör alakú metszeten találhatjuk meg, azaz az ún. azonos értékűek között , ha a bennük szereplő tarka színek helyzete közt a körben bizonyos szabályszerű összefüggés van.

Természeti és művi kettőssége azonban a kert lényegi tulajdonsága, amely nem egyes alkotóelemeiben szétválasztva, külön-külön „képviselve” jelenik meg – a természeti a növényben, a művi az utak, burkolatok architektúrájában – hanem együttesen, a kert egészében, az alkotóelemek összefüggő sokaságában szétválaszthatatlanul. Ezért ezt a kert formai megjelenésében is ilyen összetettségében kell, hogy tükrözze.

A kert formáinak, formai megjelenésének – akár egy ún. architektonikus irányba, akár a tájképi kerttípus irányába tolódik el – alkotóelemei harmonikus együttesében a kert eszmei tartalmát kell kifejeznie, megjelenítetnie, vagyis azt, hogy az alkotás

a)      alakított, ökológiai rendszer,  amely a tágabb térség tájadottságaival szoros összefüggésben fejlődik, annak lényegi jegyeit kiemelve, hangsúlyozva, megerősítve

b)      térélményeken, emberi léptékben, térérzeten alapuló dinamikus építészeti téregyüttes, térkompozíció

c)       meghatározott funkcióval, konkrét használati értékkel, vagy eszmei céllal, szereppel rendelkezik, ami külső jegyeiben is kifejezésre jut.

E három tartalmi tényezőnek együttesen, összefüggéseiben kell a kert formai megoldásában megjelennie, érvényesülnie, így válhat a kert a természet és a társadalom viszonyát, a tájban manifesztálódott emberi kultúrát tükröző művészi igényű alkotássá, a táj mikrokozmoszává.

A kertépítészet sajátos műfaji törvényszerűségei abból a körülményből fakadnak, hogy a kertben a természeti elemek (növény, víz, terep. stb.) a maguk eredetiségében jelennek meg, s ugyanakkor a kert emberkéz munkája, emberi alkotás, s ez a két elem – a természeti és az alakított művi, természet és kultúra – összekapcsolódásában különböző fokozatokhoz vezet. A kertművészet történeti fejlődése során, már a kezdeteknél az ókorban felbukkan a kétféle felfogás, a kertalakításnak kétféle módja: a természeti formákkal létrehozott tájképi típusú kert és a szabályos szerkesztett geometriai formákon nyugvó ún. architektónikus kerttípus. A kertek ebben a – megjelenésüket döntő módon meghatározó – tekintetben a későbbi fejlődés során is mindenkor a két szélső eset közt helyezkedtek el. A két szélső esetet egyrészről a minden emberi beavatkozás nyomát is mellőzni akaró tájkert (Addison), másrészről a kert minden élő részlet-elemét, sőt még a távoli tájat is az emberi értelem racionális gondolkodás szülte, elvont geometrikus formákba kényszerítő francia-barokk kert (Le Notre) példázza. A két elemnek, természetnek és megformálásnak különböző mélységig való érvényesítésére láthatunk példákat mint az elmúlt századokban, mind a mai kertépítészetben. A természeti elemeket pl. csak mint formákat fogta fel, s a kerti látványt ezekből alkotta meg a 18. század elején az angol festői kert. Az ökológia tudománya létrejöttével és az ökológiai jelenségek, törvényszerűségek kutatásával, ezek felhasználásával alakul ki a táji adottságokhoz igazodó, felelő csoportokba telepített növény-együttesekkel formált német tájképi kert (Pückler). A természetiség és a megformáltság közötti sok lehetséges fokozat egyik sajátos megoldása az a felfogás, amelyik az ún. architektonikus és a tájképi kert-motívumok egybeolvasztásával hozta létre műveit (kompozít kert), szemben a később kialakult és máig ható törekvésekkel, amelyek csak a kert szorosan vett építészeti részeit (támfalakat, utakat, lépcsőket, stb.) foglalja szigorúan geometrikus, szabályos, racionális, tehát művi formákba, de ugyanakkor minden növényi elemnek festői, természetszerű formák szerint való kiválasztásával, telepítésével és azután azok szabad fejlődésének biztosításával oldja fel az épített, művi részek, részletek merevségét.

A mostanihoz hasonló, hosszan tartó esőzés több kedvezőtlen következménnyel is járhat. Az első komoly gond, hogy amikor több napon keresztül esik az eső, akkor a kevés napsütés miatt nem ideálisak a fű számára a fény és hőmérsékleti viszonyok. A napfény és a meleg hiányában a fűszálak sérülnek, ami egy idő után meglátszik a pázsit egész felületén.

A sok csapadék ráadásul felhalmozódik a fű gyökerénél, ezért a gyökér a talajfelszín közelébe húzódik, ennek pedig a teljes fűfelület pusztulása is lehet a vége. A nedves időjárás kedvez a gombás betegségek terjedésének is, az átázott talaj pedig összetömörödik, így a növény gyökere nem jut elég levegőhöz.

Mit tehetünk ezek ellen?

Nedves csapadékos időben lehetőleg ne menjünk a fűre, mert a letaposott fű nem hajlik, hanem törik, és pár nap alatt kipusztul. Nagyon fontos a csapadék elvezetése és a gyep folyamatos szellőztetése is, ami által a gyökerek levegőhöz jutnak, a víz pedig a mélyebb rétegekbe is eljut.

A talaj szellőztetésére ma már kaphatók speciális szerszámok, de egy egyszerű ásóvilla is megteszi. A dolog egyébként nem ördöngösség. A gyep egész területén egymástól 10 centiméter távolságra szúrjunk lyukakat. A lyukak kb. 1 cm szélesek és 10 cm mélyek legyenek. Szúrjuk le a villát, majd a lábunkkal rátámaszkodva nyomjuk le kb. 10 cm mélyre, és egy picit mozgassuk meg oldalirányba is. Ha a talaj ezután is túl nedves marad, akkor szórjuk rá homokot vagy tőzeget, ez felszívja a felesleges nedvességet. A homokot és a tőzeget gereblyézzük el egyenletesen.

A gyepszellőztetést akkor is érdemes évente kétszer elvégezni, ha nincs sok csapadék, mert ezzel oxigént juttatunk a talajba, és megakadályozzuk a föld túlzott összetömörödését. A nagyobb gyepfelületekre érdemes speciális gépeket, vagy eszközöket vásárolni, és ezekkel elvégezni a szellőztetést.

A vizes füvet ne nyírjuk. Ez az időszak ideális viszont arra, hogy egy kevés gyeptrágyát juttassunk ki a talajra, hiszen most az eső ezt pár nap alatt bemossa. Ezt érdemes a gyepszellőztetéssel együtt elvégezni.

Sajnos a gazdaboltok főleg Budapesten nem igazán ismertek a nagyközönség előtt, a kertépítő szakemberek viszont előszeretettel vásárolnak ezeken a helyeken, mert jó minőséget kapnak olcsón, ugyanakkor mindent meg lehet kapni egy helyen.

A kertészeti, valamint kertépítészeti munkák során használt szerszámok, ásó, kapa, lapát, csákány, talicska stb. jó minőségű és tartós anyagokból elkészítve vásárolhatók meg itt. Ezek a szerszámok öntöttvasból, acélból és egyéb minőségi anyagokból készülnek, ellentétben a bevásárló központok gyenge és vékony lemezből készült szerszámaival.

A szerszámokon kívül kapható itt szinte minden, ami a kertépítésben szükséges, vasanyagok; idomvasak, drótok, drótfonatos kerítésmezők. Kaphatók itt szögek, csavarok, de a vízszerelés elemei is megtalálhatók itt, mint a KPE csövek, idomok stb. Sok gazdaboltban kölcsönzéssel is foglalkoznak. Kölcsönözhető itt létra, állvány, betonkeverő stb.

Akik jó áron minőségi termékeket akarnak vásárolni, azoknak mindenképpen ajánlom a gazdaboltok látogatását.

Nem igényelnek annyi törődést, mint a kert növényanyagának többi képviselője, például a gyümölcsfák, egyéb kényes növénykülönlegességek.
Gazdag formaviláguk tökéletesen alkalmas arra, hogy különféle hangulatokat varázsoljunk kertünkbe. A fenyők északias, vagy alpesi hangulatot adnak kertünknek. A tuják, babérmeggyek mediterrán jelleget, a keleti tuja, buxus, borostyán pedig keleti hangulatot ad a kertnek. A mahónia az örökkévalóságot szimbolizálja.

Az előbbi felsorolásból is látható, hogy adott örökzöldek alapvetően meghatározzák a kert jellegét. Nem szabad azonban túlzásba sem esnünk, hiszen Magyarországon vagyunk, ahol elsősorban a hazánkban honos növényfajok érzik jól magukat.
Érdemes az örökzöldeket egy-egy kertrészre koncentrálni. Így egy kertben lehet mediterrán, északi és távol-keleti rész is.

A fentiekben említettem, hogy az örökzöldek nem igényelnek sok törődést. Bizonyos dolgokat azonban elengedhetetlenül megkövetelnek, mint például a formázó nyírást, ha például egymásba nőttek. Az örökzöldek a metszést általában nem szeretik, ezért csak a legszükségesebb esetben végezzük.

Sajnos manapság nagy probléma az örökzöldeknél az atkafertőzés. A túlnemesített agyonszaporított örökzöldek ellenálló-képessége lecsökkent, fogékonnyá váltak a fertőzésekre. Az atka elsősorban a fenyőféléket támadja, ott is inkább a tujákat, de ma már átfertőznek akár a babérmeggyekre is.

Az atkák lerakják lárváikat a levél fonákára, melyek kiszívják a levél nedveit, melyek megbarnulnak, később sárgán lehullnak. A lehullott leveleket össze kell gyűjteni, ha lehet elégetni, hogy ne fertőzhessenek tovább. Ezután atka ellen le kell permetezni a fertőzött örökzöldeket.
Mind az örökzöld növények megfelelő megválasztásához, mind a növényvédelem szakszerű elvégzéséhez érdemes kertépítő szakembert megbízni.

A cserepes egynyári növényeket, melyeket itt vásárolhatunk egynyári kiültetéseknél, valamint egynyári növényszigetek kialakításánál használhatjuk a kertben. A cserepes évelő dísznövényeket, melyeket itt szintén beszerezhetünk, évelőágyak kialakításánál, valamint sziklakerti évelőkként alkalmazhatunk kertjeinkben.

Korábbi cikkekben már írtam, ami itt is igaz, hogy ha ilyen növényeket akar a laikus beszerezni, inkább kertépítő szakember segítségét kell kérni, aki kapcsolatban áll a termelőkkel, és több éves tapasztalata által már tudja, hogy melyik termelő állít elő, illetve árul jó minőségű növényanyagot. Az egynyári növények, az évelő cserepes dísznövények előállítására specifikusan szakosodtak az egyes termelők.
Ha a virágpiaci árusoknál szerencsénk van, lehet, hogy ezektől a termelőktől szerezték be az anyagukat, ha nem, akkor valószínűleg külföldi, elsősorban holland anyaggal állunk szemben. A külföldi anyag nem a mi klímánknak megfelelő helyen nevelkedett, így nem biztos, hogy magyar környezetbe kerülve meg is marad.

Optimális esetben megritkult, elmohásodott gyephez hívnak minket. Ez esetben alapos gyepszellőztetés szükséges, melyet elektromos gyepszellőztető géppel végzünk. A gép apró, forgó mozgást végző tüskéi kiszedik a mohát és az elszáradt fűszálakat. Ezeket lombseprűvel összehúzva bezsákoljuk és elszállítjuk. Ezután felülvetjük a kikopott gyepet, néhány dkg/m2 fűmag kiszórásával, gereblyével bedolgozzuk a felületbe, majd behengerezzük. Legvégül műtrágyázzuk a teljes gyepfelületet, melynek hatására a fű kizöldül, bedúsul.

Rosszabb esetben olyan gyephez hívnak minket, amely már olyan rossz állapotban van, hogy gyakorlatilag menthetetlen. Ilyenkor a rossz gyepet kézi erővel le kell nyesni és el kell szállítani. Ezek után tárul elénk, hogy milyen a gyep alatti föld minősége. Ha a föld viszonylag jó, elég ha 2-3 cm földet terítünk rá, hogy a terepet kiegyenlítsük. Erre vetjük a fűmagot, vagy terítjük a gyepszőnyeget. Ha a föld kimerült, rossz minőségű, minimum 5 cm vastagságban le kell szedni a földet és a helyére újat kell teríteni. Erre vetünk, vagy gyepszőnyegezünk.

A piacon leggyakrabban az úgynevezett Garten Centerekkel találkozhatunk. Széles kínálattal rendelkeznek, a növények látszólag egészségesek, rikítóan zöldek. Ennek ellenére nem javaslom senkinek, hogy ilyen helyen vásároljon, a következő okok miatt.

A Garten Centerek általában külföldi anyagot árulnak, – a leggyakrabban olcsó holland anyagot – melyek külföldi éghajlaton, más földben nevelkedtek, így a hazai viszonyokat nem biztos, hogy jól tűrik. Sokszor különféle kórokozókat is hordoznak, pl: atkát, tetvet stb., melyek a vásárlás és a kiültetés után néhány hónappal kezdik kipusztítani a növényt. Külön probléma, hogy a növényeket műtrágyával szívatják fel, melytől a növény erőteljesen kizöldül, egészségesebbnek tűnik, kiültetés után azonban hirtelen leromlik.

Az előbb említett problémák mellett egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy a Garten Centerek másfélszer, sokszor kétszer olyan drágák, mint az igazi díszfaiskolák.

Ha valaki növényt szeretne vásárolni, azt javaslom, hogy ezzel bízzon meg kertépítő szakembert, aki ismeri a magyarországi termelőket, az igazi díszfaiskolákat, ahol növényszaporítással és neveléssel foglalkoznak a kereskedelmen kívül, és a saját megbízható növényanyagukat árulják.