Gyepesítés
A gyepesítés a kertépítészeti, kivitelezési folyamat utolsó lépése. A szép, dús, zöld, egybefüggő gyepfelület adja meg a kert végső rendezettségét; kiemeli a növények és a kerti architektúrák egyedi szépségét. A gyepesítésnek két fő típusa terjedt el Magyarországon. A hagyományos fűmagvetéses módszer, illetve a gyepszőnyeg-terítéses módszer. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A kézzel vetett fű sosem tud tökéletesen egyenletes lenni, és hosszabb idő kell, míg szép, egybefüggő zöld gyepet kapunk. A vetett fű az adott kertben, az adott élőhelyen csírázik, így a helyi körülményekhez nem kell külön hozzászoknia.
A gyepszőnyeget gépek vetik, tökéletesen egyenletesen és sűrűn, és ha az adott kertben lerakjuk, azonnali végeredményt produkál. Hátránya viszont, hogy más környezetben termesztették, így a kertünkben lerakva hozzá kell szoknia az új környezeti tényezőkhöz. Mások a talajviszonyok, fény- és hőmérsékleti viszonyok. Ezt a problémát szakszerű lerakással és precíz odafigyelő fenntartással ki lehet küszöbölni.
A fűmagvetéses módszer munkafolyamata:
A kertépítés korai szakaszában elterített jó minőségű föld, ekkorra már a sok taposás miatt betömörödött, ezért rotációs kapával fel kell lazítani.
A laza földet gereblyével, majd lehúzófával tükörsimára húzzuk.
Elvetjük a fűmagot, kézzel, amennyire csak lehet, egyenletesen m2-enként 4-5 dkg fűmagot szórunk ki.
Az elvetett fűmagot, mely a talaj felszínén fekszik, szögeshengerrel bedolgozzuk a földbe.
A következő menetben simahengerrel elegyengetjük a területet.
A gyepszőnyegezés munkafolyamata:
A betömörödött földet rotakapával fellazítjuk.
A laza földet gereblyével, lehúzófával tükörsimára húzzuk.
Lerakjuk a gyepszőnyeget úgy, hogy az egyes szőnyegek tökéletesen igazodjanak egymáshoz, ne maradjon közöttük rés.
A lerakott gyepszőnyegcsíkokat külön-külön kézzel tömörítjük, beleverjük az alattuk lévő földbe.
Az íveknél és egyéb szabálytalan helyeken késsel bevágjuk a megfelelő formájú szőnyegdarabot.
A megmaradó hulladék szőnyegdarabokat elszállítjuk sittként. Ha rézsűre rakunk gyepszőnyeget, a szőnyeg lecsúszását kis fakarókkal akadályozhatjuk meg. A karókat a gyepszőnyegbe verve, a földhöz szögezzük azt.
A füvesítés után következő 1 hónapban, akár vetett fűről, akár gyepszőnyegről van szó, naponta minimum háromszor locsolni kell a friss füvet, a talajfelszínnek mindig nedvesnek kell lennie. Ha öntözőrendszer van, akkor azt kell működtetni, mert nem tesz jót, ha a friss vetésre rámegyünk. Taposással tönkretehetjük az éppen csírázó törékeny fűszálakat. Gyepszőnyeg esetén azonnal rá lehet lépni a fűre, de az öntözőrendszer precízebben, egyenletesebben öntöz. A gyepszőnyeg 2-3 héten belül le is gyökeresedik. Érdekesség a vetett fűvel kapcsolatban, hogy a késő őszi, esetleg tél eleji vetésnél a fűmag nem fog kicsírázni, mert plusz 10 oC-os átlaghőmérséklet alatt nincs csírázás, ezért ne is locsoljuk. Az elvetett fűmag elfekszik, és csak a következő tavasszal (mikor az átlaghőmérséklet már meghaladja a plusz 10 oC-ot) kezd el csírázni, ekkor kell elkezdeni a napi 3 öntözést.