Helyszíni szemle


Miután a Megrendelő kertépíttetés céljából megkeres bennünket, időpontot egyeztetünk és kertépítő kollégánk felkeresi őt a helyszíni szemle végett. Ekkor szemrevételezi a kert alapvető adottságait: a terepviszonyokat, a talajminőséget, a kert égtájak szerinti fekvését, a meglévő épített elemeket, az eredeti növényanyagot, stb. Ezt követően egyeztet a Megrendelővel, amikor is egy célirányos beszélgetés során számba veszi a Tulajdonos elképzeléseit, igényeit a megvalósítani kívánt kerttel kapcsolatban. Végül felméri a területet vízszintes és magassági értelemben.

A helyszíni szemle ingyenes, kivéve, ha konkrét tanácsadásra kérnek fel minket.

A helyszíni szemle folyamata:

Terepviszonyok felmérése:

A terület lejtése, esetleges rézsűkkel, vagy meglévő támfalakkal való szabdaltsága alapvetően meghatározza és behatárolja a későbbiekben megtervezésre kerülő kert jellegét. Ez alapján dől el, hogy enyhe, viszonylag egyenletes lejtésű, vagy teraszos kialakítású lesz-e a kert.

Talajminőség vizsgálata:

A területen található eredeti földréteg szakszerű felmérése döntő fontosságú a későbbi kertépítés szempontjából. A budapesti kertek egy részében jó minőségű barna erdőtalaj található, ami az esetek túlnyomó többségében nem képez elégséges vastagságú termőréteget, ezért ezt odaszállított termőfölddel pótolni kell. A legtöbb helyen azonban agyagos, sekély termőrétegű, kifejezetten rossz minőségű talajt szoktunk találni; ha építkezés után keressük fel a területet, gyakran törmelékes, sittes felületet találunk. Nem ritka, hogy a korábban keletkezett építési törmeléket a kert területén halmozzák fel, elegyengetik, majd néhány centiméter vastag, rossz agyagos földdel megszórják. Ezen okok miatt a helyszíni szemle során általában próbaásást végzünk, azért, hogy a talajminőséget tisztán lássuk.

Égtáj meghatározás:

A kert égtáj szerinti fekvése nagyon fontos, főképp a kertbe ültetett növényanyag kiválasztása szempontjából. A Nap napi pályája, a napjárás meghatározza a kert fényviszonyait. Az eredeti fényviszonyokat erősen befolyásolhatják egyes épített elemek, főként az épület, mely méreténél fogva egyes kertrészeket kitakarhat, így mikro-fényviszonyokat teremthet.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a déli fekvés a legideálisabb a növényeknek, nem ritka, hogy egyes mediterrán növények még termést is érlelnek (pl. füge, gránátalma). A délnyugati, nyugati fekvés ideális, a legtöbb hazánkban is honos növény jól érzi magát itt. Az északi és keleti fekvés már sok esetben nem ideális; a fény és a napsütéses órák száma kevesebb, ide a dísznövények közül már körültekintően és szakszerűen kell válogatni. Fagyérzékeny növények ültetését ilyen helyen kerülni kell. A területet szemléző kollégánk ezeket a viszonyokat felméri és feljegyzi.

Meglévő épített elemek számbavétele:

Ezek az elemek a kert architektúrái sok szempontból fontosak és meghatározóak. Az előző „égtáj” pontban már említettem, hogy a fényviszonyokat jelentősen befolyásolhatják. Ezek az épített elemek – mint maga az épület, vagy azok a már meglévő architektúrák, burkolatok, teraszok, járdák, lépcsők, támfalak, térelválasztók (pl. lugas, pergola), sziklakert, kerti tó – melyek megmaradnak és a készülő kertterv koncepciójának szerves részét képezik, már puszta jelenlétükkel is meghatározzák az építendő kert tagoltságát, szabdaltságát, a kerti funkciók (pl. nyílt gyepes pihenőtér, tűzrakó stb…) elhelyezhetőségét. Ezen okok miatt a szemrevételezés során, a Megrendelővel egyeztetve el kell dönteni, hogy mely épített elemek maradnak meg, melyek nem.

Meglévő növényanyag felmérése:

A területen található esetlegesen meglévő növényanyag számbavétele, állapotfelmérése talán az egyik legfontosabb feladatunk. Ilyenkor kollégánk megállapítja, hogy mely fák és cserjék, örökzöldek, évelők, egynyáriak egészségesek és melyek betegek. Általában arra törekszünk, hogy az egészséges növények, melyek nem zavarják a létesítendő kert koncepcióját és funkcióit, minél nagyobb számban megmaradjanak. A mérlegelés során természetesen maximálisan figyelembe vesszük a Megrendelő kívánságait.

Közművek számbavétele:

A területen meglévő és felszín alatt futó közművek és azok helyének pontos ismerete elengedhetetlen. A föld alatt futó ismeretlen vezetékek a földmunkák során sérülhetnek, ez egyrészt bosszúságot okoz, mert helyre kell őket állítani, számos esetben azonban életveszélyesek is lehetnek (pl. elektromos vezeték). Ezért a meglévő közművekről a Megrendelővel minden esetben részletesen egyeztetünk, ha van, akkor közműtérképet is kérünk tőle. Minden, akár szóbeli információ is fontos lehet.

Sajnos sok esetben előfordult már, hogy az adott felszín alatti vezeték helye ismert volt ugyan, de a mélységre vonatkozó szabvány előírásokat nem tartották be. A kapunyitó automata, a kerti világítás elektromos vezetéke, vagy a már meglévő régi öntözőrendszer KPE vízcsöve a felszín alatt mindössze néhány centiméterre futott, az elektromos kábel még védőcsőben sem volt. Ezért a helyszíni bejárást végző kolléga, ha lehetséges, próbaásással ellenőrzi ezen közművek helyét.

Könnyebb a helyzet a felszínen látható közműveknél. Ezek számbavétele szintén elengedhetetlen a későbbi kivitelezés szempontjából. A kerti csapok, vagy egyéb vizes kiállások az öntözőrendszer tervezésénél és kivitelezésénél nagyon fontosak. A vízvételi hely az öntözőrendszer kiindulási pontját határozza meg. Ha nem épül öntözőrendszer, akkor is fontos, hogy honnan lehet vizet venni, mert a kertépítés folyamatában a betonozásnál, ill. az elkészült kert növényanyagának öntözése végett alapvető.

A felszínen lévő elektromos áram vételi pontok, elektromos dobozok, villanyórák, konnektorok felderítése is szükségszerű. A kertépítés kivitelezési folyamataiban használt gépek jó része elektromos meghajtású, ezért ezekhez áram kell. Az öntözőrendszer automatikája és mágnesszelepei szintén árammal működnek. A fentiek miatt kollégánk a közművek helyét a lehető legpontosabban feltárja és feljegyzi.

A kert megközelíthetőségének vizsgálata:

A megközelíthetőség kérdése a kertépítés munkafolyamatainál fontos. A területre történő anyagszállítás (föld, sóder, szikla, stb.), és a területről történő sittszállítás (rossz föld, törmelék, stb.) optimális megtervezése elengedhetetlen. Ezek miatt kollégánk felméri, hogy a kert területe merről és hogyan közelíthető meg, ill. a kertbe hogyan szállítható az anyag. Ha már meglévő kerítés van, kérdés, hogy van-e nagykapu, mely gépkocsi beállását lehetővé teszi, milyen széles, mekkora teherautó fér be rajta. Fontos megnézni, hogy van-e kocsibeálló burkolat, és ha van, egy teherautó súlyát elbírja-e megsüllyedés nélkül. Ha nincs nagykapu, van-e kiskapu, ill. az milyen széles.

A kerten belüli anyagmozgatás is nagyon fontos. Meg kell állapítani, hogy a teherautóval szállított anyagot milyen messze lehet leborítani a konkrét felhasználás helyétől. A fennmaradó távolságon az anyagot kézi erővel kell talicskázni, akár 100 méteren át, rézsűkön, lépcsőkön keresztül, ami nagyon megterhelő. Ezért az anyag mozgatását különös körültekintéssel kell megtervezni, ami kollégánktól nagyon precíz felmérést követel.

Egyeztetés a Megrendelővel:

A Megrendelővel történő egyeztetés alapvetően meghatározza a későbbiekben megvalósuló kert képét. Igényei, ötletei egyértelmű irányvonalat adnak a kert koncepciójának, a tervezés folyamatának, ezáltal a kivitelezésnek is. Táj- és kertépítész kollégánk szakmai tapasztalatával, gyakorlati szemléletével és rutinjával támogatást nyújt, ugyanakkor kontrollt jelent a Megrendelő vágyainak, elképzeléseinek. A cél az, hogy a leendő kertTulajdonos elgondolásai a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljanak, amennyire azt az ésszerűség és a műszaki korlátok engedik. Az egyeztetés folyamán a Megrendelő és kollégánk folyamatosan kölcsönhatásban van, ötletek, érvek és ellenérvek ütköznek egymással, eközben folyamatosan érik és csiszolódik az a végeredmény, amely a kerttervben, végül a megvalósult kertben realizálódik. Azt szeretjük, ha a kertet a Tulajdonos maga találja ki, ehhez kollégánk tippeket adva biztosítja a szakmai, műszaki és tapasztalati hátteret.

Konkrétan vázolva a folyamatot, az egyeztetés a következőképpen néz ki:

Az első találkozás után viszonylag kötetlen beszélgetés következik, melyből kollégánk tájékozódik a Megrendelőről és családjáról; hányan vannak, milyen korosztályba tartoznak, vannak-e gyerekek, ha igen, hányan, van-e kutya. A család felépítése általában meghatározza a kertépítési koncepciót.

Ha a Tulajdonosok fiatalok gyerekkel, vagy tervezik a gyereket, akkor a kert a szorosan vett műszaki létesítmények mellett – mint pl. a lépcsők , támfalak, rézsűk, burkolatok stb., melyek korosztálytól és családtól függetlenül mindenképpen kellenek –, általában egy oldottabb kompozíció lesz, nagyobb vízszintes, egybefüggő gyepes játszófelülettel, esetleg homokozóval, gyermek-játszószerekkel, vidám, színes növényszigetekkel. Ilyen helyen lépcső és támfal helyett gyakran kérnek enyhe lejtésű rézsűket, azért, hogy a későbbi sérülésveszélyt minimalizálják.

Ha a Tulajdonosok idősebbek, nagyobb gyerekekkel, vagy már egyedül vannak, ötleteikben inkább a kényelmi kerti funkciók dominálnak (ülőpad, pihenő, lugas, szalonnasütő, grillező). Az idősebb korosztálynál gyakori ötlet a konyhakert.

A mindent felülíró domináns tényező a kutya. A kutya és a szép díszkert nehezen férnek össze. Azért, hogy mégis összeférjenek, ahhoz komoly kertépítészeti szakmai ismeret és tapasztalat, valamint kompromisszumok egész sora szükséges. Érdemes a kutyának egy külön kertfunkciót szánni, ami általában kutyafuttató, kennel.

A Megrendelő részéről az egyeztetés során, a kert műszaki létesítményeivel kapcsolatban kevesebb szokott lenni az ötlet, ilyenkor kertépítő kollégánk dominál. A Tulajdonosoknak a kerti funkciók minőségével, elhelyezkedésével, a növényanyaggal és a kert művészi kompozíciójával kapcsolatban vannak általában jó meglátásai. A Megrendelő és kollégánk először megbeszéli, hogy milyen funkciók kellenek; burkolatok, lépcsők, támfalak, sziklakert, kerti tó, növénysziget. Ha ezek letisztázásra kerültek, egyetértésre kell jutni a helykiosztásban. Itt a kertépítőnek komoly szerepe van, mivel ismeri a szabványos méreteket, előírásokat, minek mekkora hely kell, hová lehet azokat elhelyezni. Például, a gyermek-játszószereknek Uniós előírásokban meghatározott helyigénye van, megfelelő védőtávolságokat kell nekik biztosítani. A tűzrakóhelyet úgy kell elhelyezni, hogy figyelembe vesszük az uralkodó szélirányt. Kellemetlen lenne, ha már enyhe légmozgás is az épületre, teraszra vagy egyéb gyakran használt kertrészre fújná a füstöt.

Ha a funkciók helye is tisztázódott, kollégánk aktív részvételével, a következő sarkalatos kérdés a növényanyag. A Megrendelőnek ebben a fontos kérdésben általában konkrét elképzelései vannak, növényszíneket preferál, néha konkrét növényfajtákat is. A kertépítő szakember felelőssége itt is nagy, hiszen a Tulajdonos igényeit konkrét szakmai szempontokkal kell összevetni. Fontos figyelembe venni, hogy milyen növény milyen környezeti feltételeket igényel (talaj, víz, napfény). A növényanyag erősen meghatározza a kert jellegét, ennek összhangban kell lennie az épülettel, az épített kertelemekkel, sőt a kert közelebbi, távolabbi környezetével is. Ha kis gyermek, vagy kutya van a háznál, nem szabad mérgező növényrésszel (levél, termés), illetve tüskével, tövissel rendelkező növényt betervezni.

A legutolsó szokott lenni az automata öntözőrendszer kérdése. Az öntözőrendszert mindig ajánljuk, mert víztakarékos, precízen, egyenletesen öntöz, és a kertTulajdonosnak időt spórol meg, szabadságot ad. Nem kell slaggal (locsolótömlővel) öntözni, bármikor elutazhat, az automata rendszer ezalatt is folyamatosan működik.

Ha a Megrendelő és a kollégánk mindent megbeszélt, felvesszük a szükséges adatokat: telefon, email cím, stb., hogy a továbbiakban is kapcsolatban maradjunk és átküldhessük árajánlatunkat. Ezek után hozzákezdhetünk a kert tényleges felméréséhez.

A kert felmérése:

Miután a Megrendelővel egyeztettünk, nekilátunk a terület vízszintes és magassági felméréséhez. A kolléga szabadkézi vázlatot készít a kertről. Az alaprajzon szerepelnek a kert határvonalai – ha kerítés már van akkor a kettő egybeesik -, az épület, terasz, burkolatok, rézsűk, támfalak, lépcsők, sziklakert, kerti tó stb. kontúrjai, a meglévő fák, cserjék, virágágyak, valamint a vízvételi hely. A kész szabadkézi alaprajz majdnem úgy néz ki, mint egy méretarány nélküli vázlatterv.

Ezután egyszerű mérőszalaggal lemérjük a kert határának méreteit, majd egy pontot kiindulási és viszonyítási pontnak véve, szintén mérőszalaggal minden jellemző pontot bemérünk. Minden pont helyét két, mérőszalaggal bemért koordinátája határozza meg. Ellenőrzésképpen, például az épület oldalainak hosszát is lemérhetjük. A szintkülönbségeket sima mérőszalaggal, függőlegesen mérjük. Ez nem teljesen pontos, de a kertépítészeti munkák döntő többségénél elegendő.

Nagyon kevés esetben, ha szükséges, geodéziai méréseket végzünk, szintezőműszer segítségével. A kert felmérése során a vízvételi helyet (vízóraakna, kerti csap) mindig bemérjük, mert ez a későbbiekben az automata öntözőrendszer kiindulási pontja lesz.

Az öntözőrendszer vízvételi adatainak mérése:

A korábbiakban már említettem, hogy a Megrendelők többsége kéri az automata öntözőrendszert a már említett előnyei miatt (víztakarékosság, precízió). Ezért a kert felmérése során a vízvételi helyet vízszintes értelemben bemérjük, ez lesz a létesítendő öntözőrendszer kiinduló pontja. Ez általában a vízóra aknában lévő leágazás, vagy egy kerti csap.

Ahhoz, hogy egy automata öntözőrendszer megfelelően működjön, adott vízmennyiségnek és víznyomásnak kell rendelkezésre állnia. Vállalkozásunk rendelkezik a legmodernebb nyomás-karakterisztika mérővel, melynek segítségével a statikus víznyomást és a dinamikus nyomást tudjuk mérni, az adott vízmennyiség függvényében. A mérőeszközt kollégánk a vízvételi helyre csatlakoztatja, majd a vizet maximálisan megnyitva a műszeren lévő nyomásmérő órán leolvassa a szükséges adatokat, majd ezeket egy vízhozam diagramon rögzíti. Ezek az adatok szükségesek az öntözőrendszer tervezéséhez.