Komplett kiviteli terv készítése
Komplett kiviteli tervdokumentációt a Megrendelő kérésére készítünk. Ezt okl. táj- és kertépítész tervezőmérnök kollégánk készíti el, aki több mint 10 éves tervezői tapasztalattal rendelkezik. Míg a vázlatterv készítése ingyenes, hiszen erre az árazás miatt nekünk is szükségünk van, a komplett kiviteli tervdokumentáció egy különálló projekt pénzbe kerül, a Megrendelő számára készül, számára is érthető (pl. látványterv). A kertépítésben jártas bármely szakemberrel levezettetheti a Tulajdonos a kert kivitelezését a dokumentáció tervei alapján, akár tőlünk független csapat is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a kiviteli terveket velünk készíttették el, a kivitelezést is ránk bízták. A komplett kiviteli tervdokumentáció részei:
Alaprajz a meglévő állapotról: ezt helyszínrajznak is nevezik, nagyon hasonló a vázlatterv alaprajzához, de ez sokkal pontosabb, részletesebb, a maximális hibahatár 10-20 cm eltérés. Méretaránya M=1:100 v. M=1:200. Tartalmazza a telekhatárt, a fennálló terepviszonyokat, rézsűket, a kert meglévő épített elemeit (épület, burkolatok, kerti utak, járdák, teraszok, lépcsők, támfalak, stb.), a meglévő növényanyagot, fákat, cserjéket, egyéb növényszigeteket, vízvételi helyet.
Fakivágási terv: a meglévő növényanyagot öleli fel, külön jellel jelzi a bizonyos okokból kivágásra ítélt növényeket. A kivágásnak több oka is lehet, általában a beteg, súlyosan károsodott, már meg nem menthető fákat, cserjéket érinti. Sajnos néha előfordul, hogy egészséges növényt kell kivágni, mert rossz helyen van, a létesítendő kert koncepciójába nem illeszthető be. Vannak olyan fakivágási tervek, ahol minden egyes kivágandó növényt külön számmal jelölnek, és a terv mellett táblázatban felsorolják őket, magyar és latin növénynévvel megnevezve, feltüntetve a kivágás okát.
Tereprendezési terv: Míg az alaprajz a meglévő terepviszonyokat tünteti fel, addig a tereprendezési terv a tervezett, kivitelezésre kerülő terepfelszínt mutatja, méretaránya az alaprajzhoz hasonlóan M=1:100 vagy 1:200. Két fajtája terjedt el. Az első fajta a szintvonalas tereprendezési terv, mely úgy mutatja a megvalósításra kerülő domborzatot, mint egy turista térkép, a szintvonalak 10 cm-es magassági ugrással követik egymást. A másik fajta a kottált projekciós tereprendezési terv, mely a domborzatot rajzolt idomokkal szemlélteti, melyek magassági értékekkel vannak ellátva.
Mivel a tereprendezési terv az alaprajz alapján készül, ezáltal vízszintes értelemben méretarányhelyes, így a mért vízszintes adatokat a magassági adatokkal kiszorozva megkaphatjuk a földmű idomok térfogatát. A kertépítész tervezők földtömegszámítást szoktak végezni, ami azt jelenti, hogy kiszámítják a meglévő eredeti terep és a tervezett terep földtömeg-különbségét, így meg tudják állapítani, hogy a tervezett terep kialakításához, földet kell elvinni a területről, vagy termőföldet kell odaszállítani. Az ideális tereprendezési terv földtömegegyensúlyra törekszik.
Kitűzési terv: a kitűzési terv, a megvalósítandó kert markáns, jellemző pontjainak vízszintes és magassági koordinátáit adja meg. Vízszintes értelemben a terület egy, vagy több jellemző vonalát, például a meglévő kerítések vonalát, vagy a lakóház falainak vonalát a terv kinevezi geodéziai alapvonalnak, a vonal egyik vége a kiinduló pont, amelyhez viszonyítunk. A kert meghatározó, markáns pontjait egy ilyen alapvonalra merőlegesen levetítjük. A geodéziai alapvonal kiinduló pontja és a meghatározandó kerti pontról az alapvonalra bocsátott merőleges, alapvonallal való találkozási pontja meghatározza a markáns kerti pont vízszintes koordinátáit. Az alapvonal kiinduló pontjának és a merőleges, alapvonallal való találkozási pontjának távolsága az egyik, míg a merőleges alapvonallal való találkozási pontja és maga a markáns pont távolsága a másik vízszintes koordinátát adja meg. Ebben a szellemben, a kertben bármely pont pontos helye megadható, a terv ezeket a koordinátákat adja meg.
A kitűzési terv koordinátái lehetővé teszik, hogy kitűző karókkal megjelöljük, kitűzzük a fontos pontokat a kert kivitelezése során. Kitűzhetünk így rézsűket (köröm és koronavonal), burkolatok széleit, sarokpontjait, kerti építmények jellemző pontjait, növényültetések helyét.
A magassági értelemben vett kitűzés történhet szintezőműszerrel, vagy kevésbé pontos, mérőszalagos módszerrel. Itt is ki kell választani egy viszonyítási alappontot, melyhez a többi pont magasságát mérjük. Földművek, támfalak, lépcsők tetejét és jellemző pontjait lehet így függőlegesen meghatározni.
Kertépítészeti kiviteli terv: A kertépítészeti kiviteli terv alapját szintén az alaprajz adja, méretaránya M=1:100, nagyobb kertnél M=1:200. Ez a tervtípus a legátfogóbb és legkomplexebb képet nyújtja a megvalósítandó kertről, építésvezető kollégánk a kert kivitelezése során zömében ebből a tervből dolgozik. Ugyanakkor a Megrendelő számára is ez a terv az egyik legérthetőbb, teljesen képbe kerül megvalósítandó kertjével kapcsolatban. A kertépítészeti terv igyekszik mindent ábrázolni, a telekhatárokat, kerítést, épületet, épített elemeket, burkolatokat, teraszokat, kerti utakat, járdákat; ugyanakkor jelöli a kialakítandó terep lényeges pontjait, a megmaradó és az ültetésre kerülő növényanyagot. Az egyes témakörök egyedi tervei, mint például a tereprendezési terv, természetesen sokkal részletesebben fejti ki az adott témát, a kiviteli terv egy összegző terv, melyről minden a kivitelezés folyamán sorra kerülő munkafolyamat lekövethető.
Burkolati és kőkonszignációs terv: Ez a tervtípus a burkolatokkal foglalkozik részletesen, alapja szintén az alaprajz, melyen a teraszokat, járdákat, kerti utakat, kocsibeállókat és egyéb burkolt felületeket jeleníti meg teljes részletességgel. Szerepelnek rajta a burkolati méretek, utak hossza, szélessége, a kanyarodó utak fordulási sugarai – ezek az adatok az út kivitelezésénél fontosak, melyeket rendszerint a korábban említett kitűzési terv is tartalmaz – a burkolatokat keretező kerti szegélyek.
A terv kőkonszignációs része a burkolóelemek konkrét rakásrendjét jelzi, mely lehet például sima, tégla, parkettakötés, halszálka minta, stb. Ezt a tervtípust elsősorban a kivitelezést irányító építésvezető és a konkrét burkolatrakást végző burkoló szakember használja.
Növénykiültetési terv: Ennek a tervtípusnak az alapja a kertépítészeti kiviteli terv, mely tartalmazza az összes már meglévő, és beültetésre szánt növényt. Az összes betervezett új növény sorszámot kap, az azonos fajták ugyanazt a számot kapják. A számozás alapján a terven szereplő összes ültetendő növény könnyen beazonosítható, a tervhez szorosan kapcsolódó növénylista segítségével.
Növénylista: Ez a lista tulajdonképpen egy táblázat, melynek első oszlopa a növénykiültetési tervben szereplő sorszámokat tartalmazza 1-től felfelé. A második oszlopban a sorszámokhoz tartozó növényfajták latin nevei szerepelnek, míg a harmadik oszlop a darabszámokat jelöli, azaz megadja, hogy egy adott növényfajtából (sorszámból) hány darab található a növénykiültetési terven. A növénylista fa, cserje, örökzöld, évelő illetve egynyári felosztásban szokta csoportosítani a növényeket, tehát a növénykiültetési terven a sorszámok nem az egymás melletti növényegyedek szerint nőnek, hanem előbb a fákat számozza végig, majd a cserjéket, örökzöldeket és így tovább. A korábbiakból látszik, hogy a növénykiültetési terv és a növénylista szorosan összefügg és együtt használható.
Részletrajzok: Részletrajz készül minden olyan esetben, amikor a korábban említett tervekről nem olvasható le a konkrét feladat. Mivel az előbb említett tervrajzok méretaránya M=1:100 vagy M=1:200, ezért egyes nagyon kis részletek ezekről a tervekről nem vehetők le. A részletrajzok méretaránya M=1:10, M=1:20, esetleg M=1:50, így ezekről már egész kis részletek is leolvashatók. Részletrajzok szoktak készülni például a burkolatok alapozási metszeteiről, lépcsőépítésről, asztalosmunkákról. Például egy kert pavilon illesztési, kapcsolódási rajzai is ilyenek.
Látványterv: A látványterv szinte kizárólag a Megrendelőnek készül. Ez a távlati, három dimenziós, színes rajz olyan, mintha egy fényképet mutatnánk a Tulajdonosnak a már elkészült kertről. Ha a kertépítészeti kiviteli terv átbeszélése után még maradt a Megrendelőben homályos, bizonytalan pont az elkészítendő kerttel kapcsolatban, a 3D-s rajz bizonyára eloszlatja azt. A madártávlatból készülő 3D-s, színes látványtervet mi szabadkézzel rajzoljuk, ugyanúgy, mint a korábbiakban említett tervek mindegyikét. Bár az Autocad számítógépes tervezőprogram évről évre fejlettebb, mi azt csak nagyon ritkán használjuk, mert minősége még mindig elmarad a kézi rajzhoz képest.
