Földmunkák


Tereptisztítás:
Ahhoz, hogy a konkrét kertépítészeti kivitelezés a tereprendezéssel elkezdődhessen, a földfelszínt teljesen csupasszá kell tenni, meg kell tisztítani a gyomoktól, esetleges rossz gyepfelületektől. Ily módon a talajfelszín szabaddá válik és a tereprendezés során dolgozni lehet vele.

A tereptisztítás során először fűnyíróval rövidre nyírjuk az érintett területet, majd a talaj keménységétől függően, vagy benzinmotoros kaszával, damillal és irtótárcsával nyessük le a talajfelszínt, vagy kézi erővel, megélezett lapátokkal hántjuk le azt.

Talajnyesés
Az utóbbi években kezd elterjedni az a benzinmotoros, lengőkéses gyepfelszedő gép, mely a beállítástól függően, maximum 2-3 cm vastagságban nyesi le a talajfelszínt. Nagyobb kiterjedésű kertek tereptisztításánál mi is ilyen gépet használunk.

A felhalmozódó nyesedéket vagy töltőanyagként használjuk a tereprendezés során, vagy konténerrel sittlerakóba szállítjuk.

Ha a területünkön rossz minőségű föld található, akkor talajnyesést alkalmazunk, azaz letermeljük a rossz talaj, minimum felső 20 cm-ét. Ezt a későbbiekben jó minőségű termőfölddel pótoljuk. A lenyesett, rossz földet felhasználhatjuk a későbbi tereprendezés során mint töltőföldet; ha nincs rá szükség, konténerben sittlerakóba szállítjuk. Általában lenyitható oldalú 4, 5, 6, 8, 10 vagy 12 m3-es konténert használunk. A talajnyesést kis területen, kézi erővel, nagy területen kis homlokrakodó géppel végezzük.

Durva tereprendezés
A durva tereprendezés során nagyjából kialakítjuk a kert jellemző terepviszonyait, terepalakulatait, vízszintes felületeket, rézsűket, dombokat stb. A durva tereprendezés során kialakuló terepszintek 10-20 cm-rel alacsonyabbak, mint a későbbiekben a finom tereprendezés során kialakított végleges terepszintek, melyeket jó minőségű termőföld terítésével fogunk elérni.

A durva terep kialakításához, ha lehetséges, a kertben eleve meglévő földmennyiséget használjuk fel. Ha a kerttervezés során tereprendezési terv készült, akkor a tervező valószínűleg törekedett a földtömeg-egyensúlyra. Ha ez nincs, akkor az esetek döntő többségében földhiány van, azaz a megvalósítandó terep kialakításához földet kell a területre szállítani. Mivel a durva terep nem a végleges terepszint, ezért elég, ha gyengébb minőségű töltőföldet hozunk a területre, melyet 4, 8, 12 vagy 24 m3-es tehergépkocsi szállít.

Ha a kertben túl sok a föld, azaz földtöbblet van, akkor azt ki kell termelni, és el kell szállítani sittlerakóba. Ez konténerrel, vagy tehergépkocsival történhet, a gazdaságosságtól függően.

A durva terep kialakításánál az alapvető és előírt lejtésviszonyokat már ki kell alakítani, a terepen lefolyó esővíz nem folyhat rá az épületre, és az egész kert vízelfolyatását logikusan és a vonatkozó szabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

A durva terep kialakítását kis terület esetén kézi erővel, nagy kert esetén gépi erővel, homlokrakodóval, valamint kiegészítő kézi erővel végezzük.

Földterítés
A földterítés a kertépítés egyik legfontosabb folyamata. Itt dől el ugyanis, hogy a növények milyen minőségű földbe kerülnek, mennyire fogják magukat jól érezni, mennyire lesznek egészségesek és hosszú életűek. A „földpiacon” sokféle fajtájú és minőségű földet árulnak; sajnos az elmúlt évek során megtapasztaltuk, hogy ezeknek csak töredéke használható igazán a kertépítésben.

Humuszban gazdag, agyagos alapú feketeföld: alapállapotban a nagy humusz és agyagtartalom miatt könnyen összeáll, ha víz éri, még hatványozottabban rögös lesz; a rögös földet pedig nem lehet jól eldolgozni, nem lehet belőle finom terepet lehúzni. Megoldás lehet, hogy darált állapotban rendeljük meg a termőföldet, ebben az esetben gépek darálják le a rögöket, és az egész olyan finom lesz, mint a homok. Így már elvileg jól el lehetne dolgozni, tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy ha a terítés előtt, közben, vagy akár utána víz éri, jön egy nagy eső, a termőföld újra összeáll és használhatatlan lesz. Ráadásul, ha utána napos idő jön, hirtelen megszárad, olyan kemény lesz, mint a beton; még a rotációs kapa is alig bírja fellazítani. Ezt a földet csak úgy lehet használni, hogy a ledarálás után komposztot kevertetünk bele; ez lazítja a szerkezetét, nehezebben áll össze. Ezt a földtípust – bár a piacon elég gyakori –, a korábbiakban említett problémák miatt nem szeretjük használni.

Humuszos, nem agyagos alapú feketeföld: ez tulajdonképpen a legjobb minőségű erdei talaj, mely tápanyagdús, ugyanakkor laza szerkezetű, könnyű vele dolgozni. Bár néha – főleg nedves időben – ez is kicsit rögös, viszont ha kiszárad, ezek szinte maguktól szétesnek, vagy lapáttal könnyen szétverhetőek. Nekünk ez a földtípus vált be a legjobban, ezzel szeretünk dolgozni.

Barnaföld: más néven barna erdőtalaj, mellyel szintén jól lehet dolgozni, de humusz- és tápanyagtartalma csekélyebb, ezért barna a színe. Ezt a földtípust is szívesen használjuk.

Könnyített talajkeverék: ehhez a fekete- vagy barnaföldet zeolittal vagy liaporral keverjük. Ezek egyrészt könnyebb fajsúlyúak mint a föld, sőt, még lazítják is azt. Ezt a földkeveréket elsősorban tetőkerteknél használjuk, ahol fontos, hogy az minél könnyebb legyen, ezáltal a födémet és az épület szerkezetét ne nagyon terhelje le.

A földterítésnél használt anyagot 4, 8, 12, vagy 24 m3-es tehergépkocsival szállítjuk a területre. Ha kis kertről van szó, akkor embereink kézi erővel betalicskázzák a termőföldet; nagy kert esetén homlokrakodó gép hordja be, elszórja az érintett területekre, kanállal viszonylag simára húzza, ill. munkásaink lapáttal és gereblyével besegítenek.

Finom tereprendezés
A finomtereprendezés során a durvaterepre behordott termőföldből kialakítjuk a végleges szinteket. Érdemes néhány centimétert ráhagyni, mert a frissen töltött talaj tömörödni fog. A kialakult földfelszínt érdemes gereblyével, lehúzófával lesimítani, a lejtéseket nagyjából kialakítani. A végleges kialakítás még fölösleges, mert a kertépítés később következő munkafolyamatai során néhányszor úgyis össze lesz járva.